Majd elfelejtem-------Vilhelem Margareta

Mint száraz levelek gyűrötten
szállnak széledő lenge kedvek 
s percenként egyenként esnek
a múltnak halálos ölelésébe .

Már semmi sem tartja ébren
elfonnyadó kicsinyke szerelmet 
már elfogytak a szavak némán 
s a varázsnak semmi türelme.

Nincsen ki simítsa fényes estén
a gyönyört, csalóka hiedelemben
csak porladnak kábán öleléseink
a csillagos éj sötét szenvedésében.

Már elindult a Hold is nyugovóra
árnyaink imbolyognak szelíden 
hajadban ékesen szikrák lángjai
libegnek felhők széles leplében .

És minden a tiéd ami a múltamé
számolom percekben, években 
tudom szégyen szerelmem vétke
alázatos szavakkal jövőt keresek

és keservemben megtagadlak
eltitkolom forró lágy ölelésed ,
de ajkamon csilingelnek csókjaid 
köddel beborítva nem láthatók .{ W.B.}