Ez talán a legszebb éjszaka volt simogatás teli, ajkunkon lázasan csókok nevetnek simulóan ringnak, izzadt testünk összekuszálódik a percben egyetlen csókban, s tündéri varázsnak megbékélésében édesen zsongnak valami mély éteri titokzatosságot , mi vallomásban tőr , s a varázs szavak ajkunkon zúgnak csupa arany szálakként
Hajnal köszönt ,dobban az ég könnye , hajad borzolom, s lágy kezeid halkan szemem simítják szerelmes módon és most már érzem illatos leheleted a víg igézetben, hozzád simulok némán , önfeledten a vágy végzetében, szent erőmben érlelem lelkedet a legszebb ébredésben .
Mint ölelkező lombok suttogunk, titkunk a miénk, rózsaszirmok hullnak szent testünkre mint álmok kertjében, szívünkben szikrák tüzesen lángolnak; szép szerelmünk van , a hajnali csendben szeretjük egymást virág szirmokon, s lelkünkben lágy sugarak ábrándoznak imádságosak , szent béke szárnya honol szívünkben oly zsongó hajnalok. [W.B.] |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése