Akkor ott--Vilhelem Margareta

Néha állj meg egy percre
emlékezz az ölelésemre.
azt akarom hogy kegyelmezz
minden reggel, délben,este.

Oly csodás örömökkel telve
gyakran találgatom egyre -egyre
lesz -e majd , új idő melyben
a percek hajnalban kezdődnek ? 

Néha megpihentünk szeretve,
szorítottuk kezünk a hidegben
durva tapintású dolgos ,érdes
tenyeredbe, simult lágyan kezem.

Néha, ha zörgött az erdő sötétje
letérdeltél elém melegen, békésen
az éj árnyait kergetted messzire
s beszélni kezdtünk hol ,én hol te. 

Emlékszel-e halk ujjak győzelme ,
mint harangvirág aprón csilingeltek
ujjaim közt ujjaid hűen kerestek
egy jelt, ami kéjes csókhoz vezetett .[[W.B.]

A kéregeto---Vilhelem Margareta

A ligetben ma újra találkoztunk ,
kopott ,ázott kabátján a szél átfújt ,
lyukas cipő talpa nagyokat ásított 
mig kirázta a sáros vizet magából .

Hegedűje hóna alatt ringatózott
megroggyant teste egy bolyongó
vakfolt,a téli sodrásban átfagyott
sorsa kerülgeti koponyáját itt-ott.

Barnás száj sarkában kicsike bagó
füstöt ereget mint lombokból futó
izetlen, büdös, gyújtózsinóros kanóc,
homályos szemében ég kékje forr.

Láttam régebb is akkor még fiatalon
daliás teste rongyos ingbe bújtatott ,
a hosszú évek során sokat változott
de szemében a kékség hasonlón forr .

Szívemben véstem apró mozdulatát
tudom padjára ül búsan mostohán ,
nedves szemekkel messze néz s fáj ,
meztelen öklökkel döngeti mellkasát .

Holt világra szülték, rozsdás vaságyon
téli avarban ,hol csillag világ tombolt
az anyja lapos keblén melegség folyt
s időkben zártan,szerették az avaron.

Bús idők keservén, tekerték rongyokba
felette károgtak varjak ,piros torkukban
hang szalagjaik csörögtek, mint láncok ,
szeretve volt a békés fagyott otthonban.

Azóta ide jár az avarnak kék ege alá ,
hol hajdan anyja keblét éhhel simogatá
elsírt bánatában sóhajtja  bús sorsát
és húzza hegedűjét, emlékezve anyját .[W. B]

Minden majd elillan --Vilhelem Margareta

Szerelmünk tette csak véget ér
bennem már üres lett a képzelet ,
de időnként tartunk egy szünetet
csak azt nem értem ,hogy miért ?

Benned még viszket egy kivétel
még szürkén izzik agónia közben ,
recseg ,fészkelődik emlékezetedben
elenyésző, de véget nem érő lényeg.

Harmóniától űzve magad, felépítetted
a pillantások véget nem érő részét ,
én már visszatértem ahol kezdődött
végre megborzong cinikusan a testem.

Ne lankadj próbálj egy újat , szebbet
túlzásba ne essél nincs kötelesség
lehetünk kedvesek , nekem ebből elég 
minden elillan halkan a keresztút végén .[W.B.]

A vilag fanyarsaga--Wilhelem Margareta

Talán földrengés volt odalent
búja sóhajok törnek őrülettel ,
kacsa lábon forgó fold hegesen
önti gazdagságát területekre.

Talán valahol árvíz ünnepelt ,
őszinte vad tevékenységgel
vízzel teli házak végzetében
emberszívek kotornak éhhel.

Vannak a világban kísértések
kérdések halmaza gyerek fejben
ösztönösen különbséget mérnek
a mostoha életben állati kísértetek .

Az éhhalál mint áldozati gaztett
nem mérvadó érzéstelen szívben ,
nagyhasú gyermekek csont kézzel
porból kikapart szemetet esznek. [W.B.]

Megkovult sziv---Wilhelem Margareta

Lehet könnyen tékozlok még ,
de csak annyit ami már elég
lehet jobban rettegek mindenért
főleg szerelem nélküli életemért.

Lehet megkövült szívem már rég
nem mer élni, sem szeretni végleg ,
keservesen dobog az élet benne
de alkudozik vadul a kéj terhe.

Lehet nem tud belenyugodni a kin
hogy kitakart boldogsággal bír
sejtjeimben vérzik és nehezedik
egy vérző szeretni vágyás s a hit.

Oly bolondul szanaszét szivárog 
zűrzavaros szenvedély meztelensége
s kitágult kékes ereimben mocorog
nesztelenül a kínzó ,önző gyötrelem.[W.B]

Ma újra egyedul--Vilhelem Margareta

Mert legbelül lappang a láng
tikkadt sóhajtól izzik a szánk
s az illatos ámbrafüstben száll
egy ellenhálhatatlan édes vágy .

De sehol sincs maradásom rég
elhagyott szerencsém keresném
torkom szorítja titkos félreértés
lelkemben panasszal nézek feléd.

Most minden kesernyés nélküled
s nem akarom hogy újra vétkezzek
mégis furcsa hogy veled ébredek
bár csókjainknak semmi értelme.

Inkább kezdenénk újra ,emlékszel-e 
szomjazva néztük egymást a sötétben
bolondul kerestük ujjaink győzelmét
s csók csattant míg szánk bevérzett.[W.B.]

Megnyugodva--Vilhelem Margareta

Évek alatt feleszmél egy emlék
keresem benne az ősi szeszélyt ,
hullámzik bennem minden egyben
bar néha feszít egy szégyenérzet.

Megismertem a vonzó férfi ölelést
melyek ritkán kiábrándítók lettek
vereségből néha nyereség ébredt
elzsibbadt szívnek kis ketrecén.

Érzelmes karok útvesztőjén léptem
ismeretlen érzelmeknek lejtőjén
újult szível meneteltem veled ébren
estikéknek csilingelő nevetésében.

Mert minden élet oszthatatlan ,kemény
bennem te vagy, benned én szendergek ,
ami nem volt enyém azt is megszerettem
s megnyugszom ha lépkedek melletted . [W.B.

Klinikai eveim---Vilhelem Margareta[6]

• Én csak automatikusan mentem mellette közben az agyamban százféle gondolat ugrándozott
  Ahogy beleptünk egy hatalmas teremben három fehérköpenyes férfi , teljesen fehérben öltözve
  tetőtől talpig arcuk előtt védő maszkkal ,meg gumi kesztyűvel úgy nézte ki mint valami asztronauták háttal ültek a bejárati ajtónak.
  
  Most hogy visszagondolok jön , hogy kacagjak ,de akkor bizony eléggé megvoltam lepődve.
  Egy nagy terembe voltunk ami tele, s tele volt polcokkal ,azokon rengeteg kémcsövek parafadugókkal fecskendők külonboző laboratóriumi üvegek : Berzeliusz poharak ,merő hengerek szép sorba rakva csipeszek ,mozsarak,büretták üvegedények sorba rakva nagyság szerint.
  Az asztal ami előtt ültek zsúfolásig volt Petri csészékkel. 
  Mellette halomban feküdtek a vizsgálandó anyagok:székletek , garat váladékok,vizeletek ,köpetek.
  Egy kis Bunsen-égő mindegyik előtt ,csak épp megfordították a fejüket ahogy nyílt az ajtó de amikor láttak az igazgató urat ,hirtelen felálltak.
  Enyhén lehúzták a száj maszkot majd a gumi kesztyűket ,hogy bemutatkozzunk.
  -Íme szólt az igazgató úr -itt van az új munkatársatok, hogy ne unatkozzatok-szólt az igazgató úr..
  Én még jártam az egyetemi éveimben is laborban de azok a kémiai meg biológiai laborok voltak ott tartottuk a gyakorlati óráinkat.
  Azok egész másképp néztek ki.
  Te jó ég fordult meg az agyamban három férfival fogok dolgozni ?
  És következett a bemutatkozás ;
  -Dr K.Gyula vagyok laboratóriumi bakteriológiai főorvos. -szólt a főnököm aki kb 50 év körüli férfi volt mosolygós jóságos, kerek arcával.
  -S..Dénes - vagyok bakteriológiai laboráns-őt olyan 55 évesnek saccoltam kis bajusszal a felső ajka felett.
  -K.Lászlo . vagyok -általános laboráns -szólt a harmadik aki nálam alig vagy két három évvel lehetett idősebb.
  Kedvesen mosolygott rám úgy biztatólag .ami megmaradt mindvégig amíg együtt dolgoztunk
  [Kár hogy nem tudok Nektek képet elküldeni kedves olvasóim , ahol ott vagyunk mind a négyen .]
  A főrvos megfogta a kezemet és bevitt egy külön helyiségbe ,ahol három asztal , a falakon polcok amik tele voltak lemezekkel ,lemeztartókkal ,csipeszek,mozsarak meg különböző festékek egy másik polcon,vesetálak , amikben a kidobandó dolgokat tettük.
  Festett meg festetlen lemezekkel ,Petri csészékkel , Berzeliusz poharakkal és kis üveg edényekkel 
  bürettákkal ,lombikokkal, amiket egy laborban használnak .
  Fehér szemetes vedrek ,minden sarokban.
  A egyik asztalon hatalmas mikroszkóp terpeszkedett,előtte egy forgatható támlás székkel ,mellette a két kis asztalkán már láttam a festékek után ,hogy ott történik a lemezek festése.
  
  Ez volt az én feladatom,hogy a biológiai anyagokból-[vér,vizelet köpet székletekből] a lemezekre kentem a vizsgálandó anyagot .Itt lettem kutató [!] Kutattam a férgeket meg baktériumokat 
  Majd attól függően hogy mit keresek bacilusokat vagy parazitákat ,meg vírusokat,mindennek megvolt a maga festési módszere.
  Szemem -szám tátva maradt ,kissé megszédültem a sok látnivalótól.
  Erre nem térek ki.
  Hamar megszoktam a munkahelyemet és jól éreztem magam közöttük.
  Valahogy a gyereküknek kezeltek ,ha elrontottam valamit azonnal a segítségemre siettek
  
  Még volt egy helyiség szerintem a "kis paradicsom világ" ahol a táp talajokat meg véres agarakat készítettek az volt számomra a legkedvesebb helyiség ,ott főtt a marha húsleves annak a levéből a keszult a fő táptalan.
  De meg kell jegyeznem ,hogy többféle taptalaj létezett:véres taptalaj,gyengén szelektív táptalajok,
  közepesen szelektív táptalajok,erősen szelektív táptalajok,politróp táptalajok.
  Most folytatom miért szerettem a kis paradicsom Világot.
  A megmaradt husikát megettük,,ott volt a tizorai szoba ahol jókat szórakoztunk .
  ott ereztük magunkat a legjobban ,Munka nagyon sok volt de volt ebéd szünet is 
  Kulonben az épület az utcára nyílt de hátul az udvarban volt a kantin és ott ebédeltünk ingyen ,Csuda jó világ volt akkoriban.Ma már nincs ilyesmi,mindenki a saját szakallara.,intézi az ebédszuntet 
  Az udvaron hatalmas fák, virágoskert ,padok voltak egyrészt a betegek ,miatt másrészt mi is pihentünk ebédszunetben .Laci volt a nagy szivaros.Dénes is eléggé,de afonokom nem szivarozott
  Ott szoktam rá a szivarozásra ,amit már nagyon régen elhagytam
  Soha nem felejtem el az első munka helyemet ,az volt a legszebb az egész életemben.
  Ma is amikor autóval előtte kocsikázok nagyokat sóhajtok mint aki visszasírja a boldog éveit.
  �--sszeszoktunk hamar jó kis társaság lettünk.Még volt egy labor alkalmazott a takaritonő.
  O egy idősebb nő volt de nagyon rendes volt tisztelet tudó.Szerettem Piroska nénit.
  A főnököm sajnos nagyon hamar elhagyott minket, mert egy kulfödi kirándulás alkalmával disszidált valahova Németországba,helyette jött egy főorvosnő Dr P.Lucia[olvasd Lucsia]
  Laci kollégámmal nagyon összebarátkoztunk .Kisült hogy nem messze lakik tőlem és így mindig együtt mentünk reggel és együtt jattunk délben.
  Laci nagyon kedves fiú volt ,egyforma gondolkodásunk és a fiatalságunk nagyon közel vitt egymáshoz.Megtudtam hogy nagyon jól ismeri a jövendő férjemet .
  Így könnyebben lettünk lelki barátok.Szinte mindent elmeséltem neki.Jobban ismert ,mint ahogy én ismertem magamat .
  Gyakran kirándultunk együtt moziztunk,koncertekre jártunk ,olyanok lettünk mint két testvér .
  Soha nem tanácsolt semmiben a szerelmi téren ,viszont amikor együtt voltunk valahol utána mindig hazakísért .Valahogy jól esett .Soha nem ismertem meg viszont a lelkét.
  Laci egy adott pillanatban áthelyezését kérte ,most sem tudom mi okból egy másik Laboratóriumba..
  Az orvosi egyetemen mukodo az Akadémia laborba ment dolgozni ,de a barátságunk megmaradt
  .Két év után én is elmentem a Központi Laboratóriumba ami akkor egy újjonan épült Megyei Kórházban volt Marosvásárhelyen..
  Így útjaink elváltak de a barátság az megmaradt .A mai napig is amikor találkozunk mindig el emlegetjük az együttlétünket valahogy ilyen formában:
  -Emlékszel amikor ősszetőrtek a megfestett lemezek,vagy :
  -Emlékszel amikor eltört egy pár baktériumokkal átitatott Petri-csésze és ahelyett hogy megijedjünk halálra kacagtuk magunkat.
  A humorunk megmaradt, de soha nem árulta el el hogy miért ment el a Fertőző klinikáról.
  Mindenesetre az egész labor alkalmazottai kicserélődtek .Piroska néni nyugdijba ment .
  Dénes aki családos ember volt két gyerekkel ő is elment egy másik klinikai laborba.Ami jó és szép volt lassan elszállt .
  Későn tudtam meg hogy Laci egy volt fertőző klinikai nővért vett felségül Ilonkát.
  Lacival és feleségével gyakran találkoztam az utóbbi években ,pont olyan jól érezzük magunkat egymás társaságában mint a volt régi időszakban. 
  A nagy csapat felbomlott nagyon hamar miután a főorvosunk kivándorolt,lehet ő tartotta a csapat lelkét és fizikai vonzalmát. Kár ,hogy nem tudok semmit felőle.
  Nem hallottam soha róla többet az életben .
  Az életben jönnek mennek az évek"voltunk.
  Mert ami megadatott egyszer az vissza nem tér soha ,a jó emlékek viszont itt vannak a szivunkben amiket nem tudunk elfelejteni .
  Ezek a részek amiket írtam a lánykoromról szólnak ,végül is csak töredékek ,mert nagyon sok mindent lehetett volna meg mesélni de arra nem elég egy könyv.
  Házasságom után egy keményebb sors várt rám .,amiről nem szeretnék beszélni senkinek .
  Ad astra per aspera.Aliter in teoria,aliter in praxi. [Vége ]Én csak automatikusan mentem mellette közben az agyamban százféle gondolat ugrándozott
  Ahogy beleptünk egy hatalmas teremben három fehérköpenyes férfi , teljesen fehérben öltözve
  tetőtől talpig arcuk előtt védő maszkkal ,meg gumi kesztyűvel úgy nézte ki mint valami asztronauták háttal ültek a bejárati ajtónak.
  
  Most hogy visszagondolok jön , hogy kacagjak ,de akkor bizony eléggé megvoltam lepődve.
  Egy nagy terembe voltunk ami tele, s tele volt polcokkal ,azokon rengeteg kémcsövek parafadugókkal fecskendők külonboző laboratóriumi üvegek : Berzeliusz poharak ,merő hengerek szép sorba rakva csipeszek ,mozsarak,büretták üvegedények sorba rakva nagyság szerint.
  Az asztal ami előtt ültek zsúfolásig volt Petri csészékkel. 
  Mellette halomban feküdtek a vizsgálandó anyagok:székletek , garat váladékok,vizeletek ,köpetek.
  Egy kis Bunsen-égő mindegyik előtt ,csak épp megfordították a fejüket ahogy nyílt az ajtó de amikor láttak az igazgató urat ,hirtelen felálltak.
  Enyhén lehúzták a száj maszkot majd a gumi kesztyűket ,hogy bemutatkozzunk.
  -Íme szólt az igazgató úr -itt van az új munkatársatok, hogy ne unatkozzatok-szólt az igazgató úr..
  Én még jártam az egyetemi éveimben is laborban de azok a kémiai meg biológiai laborok voltak ott tartottuk a gyakorlati óráinkat.
  Azok egész másképp néztek ki.
  Te jó ég fordult meg az agyamban három férfival fogok dolgozni ?
  És következett a bemutatkozás ;
  -Dr K.Gyula vagyok laboratóriumi bakteriológiai főorvos. -szólt a főnököm aki kb 50 év körüli férfi volt mosolygós jóságos, kerek arcával.
  -S..Dénes - vagyok bakteriológiai laboráns-őt olyan 55 évesnek saccoltam kis bajusszal a felső ajka felett.
  -K.Lászlo . vagyok -általános laboráns -szólt a harmadik aki nálam alig vagy két három évvel lehetett idősebb.
  Kedvesen mosolygott rám úgy biztatólag .ami megmaradt mindvégig amíg együtt dolgoztunk
  [Kár hogy nem tudok Nektek képet elküldeni kedves olvasóim , ahol ott vagyunk mind a négyen .]
  A főrvos megfogta a kezemet és bevitt egy külön helyiségbe ,ahol három asztal , a falakon polcok amik tele voltak lemezekkel ,lemeztartókkal ,csipeszek,mozsarak meg különböző festékek egy másik polcon,vesetálak , amikben a kidobandó dolgokat tettük.
  Festett meg festetlen lemezekkel ,Petri csészékkel , Berzeliusz poharakkal és kis üveg edényekkel 
  bürettákkal ,lombikokkal, amiket egy laborban használnak .
  Fehér szemetes vedrek ,minden sarokban.
  A egyik asztalon hatalmas mikroszkóp terpeszkedett,előtte egy forgatható támlás székkel ,mellette a két kis asztalkán már láttam a festékek után ,hogy ott történik a lemezek festése.
  
  Ez volt az én feladatom,hogy a biológiai anyagokból-[vér,vizelet köpet székletekből] a lemezekre kentem a vizsgálandó anyagot .Itt lettem kutató [!] Kutattam a férgeket meg baktériumokat 
  Majd attól függően hogy mit keresek bacilusokat vagy parazitákat ,meg vírusokat,mindennek megvolt a maga festési módszere.
  Szemem -szám tátva maradt ,kissé megszédültem a sok látnivalótól.
  Erre nem térek ki.
  Hamar megszoktam a munkahelyemet és jól éreztem magam közöttük.
  Valahogy a gyereküknek kezeltek ,ha elrontottam valamit azonnal a segítségemre siettek
  
  Még volt egy helyiség szerintem a "kis paradicsom világ" ahol a táp talajokat meg véres agarakat készítettek az volt számomra a legkedvesebb helyiség ,ott főtt a marha húsleves annak a levéből a keszult a fő táptalan.
  De meg kell jegyeznem ,hogy többféle taptalaj létezett:véres taptalaj,gyengén szelektív táptalajok,
  közepesen szelektív táptalajok,erősen szelektív táptalajok,politróp táptalajok.
  Most folytatom miért szerettem a kis paradicsom Világot.
  A megmaradt husikát megettük,,ott volt a tizorai szoba ahol jókat szórakoztunk .
  ott ereztük magunkat a legjobban ,Munka nagyon sok volt de volt ebéd szünet is 
  Kulonben az épület az utcára nyílt de hátul az udvarban volt a kantin és ott ebédeltünk ingyen ,Csuda jó világ volt akkoriban.Ma már nincs ilyesmi,mindenki a saját szakallara.,intézi az ebédszuntet 
  Az udvaron hatalmas fák, virágoskert ,padok voltak egyrészt a betegek ,miatt másrészt mi is pihentünk ebédszunetben .Laci volt a nagy szivaros.Dénes is eléggé,de afonokom nem szivarozott
  Ott szoktam rá a szivarozásra ,amit már nagyon régen elhagytam
  Soha nem felejtem el az első munka helyemet ,az volt a legszebb az egész életemben.
  Ma is amikor autóval előtte kocsikázok nagyokat sóhajtok mint aki visszasírja a boldog éveit.
  �--sszeszoktunk hamar jó kis társaság lettünk.Még volt egy labor alkalmazott a takaritonő.
  O egy idősebb nő volt de nagyon rendes volt tisztelet tudó.Szerettem Piroska nénit.
  A főnököm sajnos nagyon hamar elhagyott minket, mert egy kulfödi kirándulás alkalmával disszidált valahova Németországba,helyette jött egy főorvosnő Dr P.Lucia[olvasd Lucsia]
  Laci kollégámmal nagyon összebarátkoztunk .Kisült hogy nem messze lakik tőlem és így mindig együtt mentünk reggel és együtt jattunk délben.
  Laci nagyon kedves fiú volt ,egyforma gondolkodásunk és a fiatalságunk nagyon közel vitt egymáshoz.Megtudtam hogy nagyon jól ismeri a jövendő férjemet .
  Így könnyebben lettünk lelki barátok.Szinte mindent elmeséltem neki.Jobban ismert ,mint ahogy én ismertem magamat .
  Gyakran kirándultunk együtt moziztunk,koncertekre jártunk ,olyanok lettünk mint két testvér .
  Soha nem tanácsolt semmiben a szerelmi téren ,viszont amikor együtt voltunk valahol utána mindig hazakísért .Valahogy jól esett .Soha nem ismertem meg viszont a lelkét.
  Laci egy adott pillanatban áthelyezését kérte ,most sem tudom mi okból egy másik Laboratóriumba..
  Az orvosi egyetemen mukodo az Akadémia laborba ment dolgozni ,de a barátságunk megmaradt
  .Két év után én is elmentem a Központi Laboratóriumba ami akkor egy újjonan épült Megyei Kórházban volt Marosvásárhelyen..
  Így útjaink elváltak de a barátság az megmaradt .A mai napig is amikor találkozunk mindig el emlegetjük az együttlétünket valahogy ilyen formában:
  -Emlékszel amikor ősszetőrtek a megfestett lemezek,vagy :
  -Emlékszel amikor eltört egy pár baktériumokkal átitatott Petri-csésze és ahelyett hogy megijedjünk halálra kacagtuk magunkat.
  A humorunk megmaradt, de soha nem árulta el el hogy miért ment el a Fertőző klinikáról.
  Mindenesetre az egész labor alkalmazottai kicserélődtek .Piroska néni nyugdijba ment .
  Dénes aki családos ember volt két gyerekkel ő is elment egy másik klinikai laborba.Ami jó és szép volt lassan elszállt .
  Későn tudtam meg hogy Laci egy volt fertőző klinikai nővért vett felségül Ilonkát.
  Lacival és feleségével gyakran találkoztam az utóbbi években ,pont olyan jól érezzük magunkat egymás társaságában mint a volt régi időszakban. 
  A nagy csapat felbomlott nagyon hamar miután a főorvosunk kivándorolt,lehet ő tartotta a csapat lelkét és fizikai vonzalmát. Kár ,hogy nem tudok semmit felőle.
  Nem hallottam soha róla többet az életben .
  Az életben jönnek mennek az évek"voltunk.
  Mert ami megadatott egyszer az vissza nem tér soha ,a jó emlékek viszont itt vannak a szivunkben amiket nem tudunk elfelejteni .
  Ezek a részek amiket írtam a lánykoromról szólnak ,végül is csak töredékek ,mert nagyon sok mindent lehetett volna meg mesélni de arra nem elég egy könyv.
  Házasságom után egy keményebb sors várt rám .,amiről nem szeretnék beszélni senkinek .
  Ad astra per aspera.Aliter in teoria,aliter in praxi. [Vége ]

A klinikai eveim--Vilhelem Margareta[5]

• Augusztus első napjaiban már túl voltam az első bemutatkozáson a Fertőző Klinikán .
  Ahogy régebb írták :Fertőző Betegségek Korháza-Erdélyi műemlék
  Friss diplomával 21 és félévesen .
  A klinikának is megvan a története.
  Még 1910-ben épült, nagyon szép épület ,kis tornyocskával , valamikor lakóház volt. Hatalmas kerttel.
  A kommunista években alakították át Klinikává,amikor mindent államosítottak valószínű .
  Azóta is ott működik és egy pár méterrel lejjebb az úton, volt egy külön épület és van ahol a hepatitiszesek feküdtek .Nem voltunk közös épületben.
  Pénteki napra esett a bemutatkozásom s a az első munkanapom a következő hét hétfőjére.
  Hétfői napon kora reggel mar talpon voltam izgatottan , hirtelen nem is tudtam,hogy elegánsan öltözzek-e vagy csak lezserül ,így minden családtagom nekem drukkolt míg végre , Apukám megnyugtatott .
  -Drága gyermek mehetsz farmerrel is ,mert ott úgyis átöltözöl teljesen.Es úgy is volt .
  Annyit elárult a klinika igazgatója hogy a munkanapom hat órából áll ,a fizetésem elég nagy mind kezdő és plusz fizetés, azaz fizetésem +20 százalék a fertőző körülmények miatt.
  
  Ez egy kicsit tetszett nekem,hogy nem kellett siessek reggel csak 8 órára mentem.
  A lakásunkhoz aránylag közel volt a Klinika ,úgy hogy biciklivel mentem, az utóbbi időben nagyon 
  rászoktam a biciklizésre .
  A klinika igazgatója .dr doc. K .Zsolt,kedvesen fogadott nagyon szép ember volt és elegáns 
  kézmozdulattal intett foglaljak helyet egy fotelben. Hosszasan rám nézett, majd kibökte amit gondolt 
  -Jaj de felháborítóan fiatal magácska -szólt hozzám,miközben pipájából kellemes füst szállt.
  -Köszönöm hebegtem, közben úgy dobogott a szívem meg- meg rezzent a blúzom ,néztem hogy látszik-e ?
  Elolvasta a kinevezést majd a diplomámat nézegette azután egyszerű volt a végszó
  -Értem.
  -És hogy-hogy pont erre a klinikára gondolt -kérdezte 
  -Miért választott laboratóriumi szakot ?
  -Hiszen maradhatott volna tanár is .Az egyik kérdés a másikat követte ,nem volt időm válaszolni mindenre.
  És mind folytatta a kérdéseket ,közben felállt és le s fel járt a szobájában .
  Akkor láttam a falak tele voltak csodás festményekkel,nem gondoltam volna,hogy egy klinikán ennyi művészi dolgokat lehet látni.
  -Erre számítottam nagyon -hebegtem későn de közben fogalmam sem volt mit fogok dolgozni.
  -Én maga helyett biztos tanári pályát választottam volna-szólalt meg az igazgató ur .
  Nem mondhattam meg neki ,hogy én kutató szeretnék lenni,már gyermekkorom óta.
  De persze itt semmi kutatásról nem volt szó legfeljebb a különböző bacilusokat kutattam később.
  Na ha erre számított itt az alkalom ,most bemegyünk a laboratóriumba hogy magácskát bemutassam.
  Felvette a kék színű molton köpenyét és komótosan előre tessékelve engem elindultunk.
  Tele izgalommal a szívem a nyakamban dobogott, közben mindenre csak bólogattam, de azt sem tudtam miket kérdezett amíg a hosszú képekkel diszitett folyosón a laborig értünk.
  Síri csend volt a folyosón meglepetésemre .
  A folyosó mindkét oldalán fehér ajtók jelezték a kórtermeket megszámozva.[1]