Az éjszakai csendben a Hold felragyog, Rásüt ablakomra,s én rád gondolok. Úgy látom a fényben,hogy felém közeledsz Hallom hangodat ,s halk léptedet.
Kezedet gyöngén homlokomra teszed, Hozzám bújsz csendben ,s lágyan megölelsz Karjaiddal átfogsz,s csókot osztogatsz, Bársonyos tested én hozzám tapad,.
A Hold csak tovább ragyog De Te sehol sem vagy, Lépteid-egy nagy csend, S én szomorú vagyok Kezed nem simogat, Az illat nem a Tiéd Mindez csak egy álom, Egy csodás képzelet .
Ha majd ablakodra a Hold ráragyog, Gondolj Te is rám s szeressél nagyon, A Hold sugara ha átkarolja szíved, A Hold én vagyok,s a sugara a szívem[.W.B ] |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése