Ott bent---Vilhelem Margareta

Mert minden enyém,mi bennem van,
laza ,vagy sűrű dermedés,
kitárt tenyerek eres duzzanata,
s a hatalmas láng-;ez az egész.

Mert úgy őrzöm saját énemet,
végtelen szegény gazdagságom,
s tenyerem szívemen bezárul,
mert ott van fájó tulajdonom.

S kongó időknek zűrzavarában,
hol minden elvesztődik céltalan,
a perc csak enyém számlálhatatlan,
kavarodik az éjnek némaságában.

Ott maradnak egymásba meredten,
szivárványos csodás dübörgésben
úgy hömpölyögnek a zene tükrében ,
betemetve a csendes könyörgésem.

Mert minden enyém volt és lesz,
örökéletű fájó édes nosztalgia,
ámulatban kinyílt szám zavara,
lelkesedve, vacogásom habzsolja.

Csak egy mozdulat s bennem van,
a pillantások kemény aprósága ,
s a sóhaj mi feltör bent ,szakadozó,
a meztelen ölelések fájó szava.[W.B.] .

Mereu---Vilhelem Margareta

Știam că nu o să fie
nepătată fericirea ,
știam că va dispărea
chiar in momentul acela
in brațele tale ,
care mă cuprindea(u)
cănd eram lănga tine,
și simțeam atingerea
șoaptelor tale fine ,
în vuietul vântului,
cu un foc de amor
si dintr-o data
m- apucat
ciuadată presimtire:
ce era un murmur dur.

Dar un singur gând
zbura în mintea mea
și mă sufoca într-una -
dacă tu nu ești
eu o să mor.
Știam,că n-o să fie
o dulce fericire ,
oriunde voi merge
mă inconjoară mereu
joaca de amor
ce ma chinuiește
ciudat ,
dar în sufletul meu,
tu vei fii mereu
singură ființă sfântă
care veșnic mă iubește
chiar dacă nu-ti mai priește.[W.B.

Kifakadt bunok---Vilhelem Margareta

Kifakadt bűnök virrasztanak felettem ,
bár sokféle emlékek zsibongnak bennem
de keserű szívemben hibátlan az egész 
nem félek magamtól semmi el nem vész

és hordom magamon rám tapadt keresztem,
csorbított életem néhai számadására
bánatos kedvemnek sorstalan szegénysége
meztelenre vetkőztetett támadásomra.

A sok mohó vágyam belém szorult örökre
szerelmes kéjben fürdik most szívem
lihegve cipelek megtört léptekkel gyötrődve
nem tudtam betelni az életnek örömeivel.

Mert jó adni, kapni váratlan szerelmet ,
hibátlan elmenni ,ha téves a szerencse
s várni szemérmetlen a szépet és jót
megbocsájtó szívvel nézni új csillagot./W.B./

Selyemruhás idill---Vilhelem Margareta

Rövid volt az az évad
füstös álarcod szembenéz
mosolygó

arcommal  ,
de a felszabadulás az enyém,
tiéd az eltiprás, kesergés.
Csak alkalom voltam
csipkés selyem harisnyámban
akár a feldicsért cseléd ,
de semmi sem megbocsátható
mi veled kapcsolatban
parázna szavakat sírna ,
csak túlélő lettem
egy hosszú monogramból,
névvé változott
névtelen passziója.
Ballonkabátos őzike voltam
mi kallódik mostan ,
kimostam
valamelyik patakban
miközben sírtam.
Mennyi idő telt el azóta,
és hányszor hessegettem
zord arcod ragályát .
De már nincs emléked nevemről ,
mikor a te bűnöd voltam ,
ma már fentről nézlek vigyorral
a hamvadó zöld mezőn ,
tornyom ablakából
növény szagú szélben
fénylő selyem ruhámban
szememben ifjú mosollyal.[W.B.]

A Hold ereje----Vilhelem Margareta

Zenés dallam száll a szélben
és a Hold ezüst arcán
kaján mosoly.
Aszott levelek nedvesen
keringenek felettem
s míg zúg a szél
rólad beszél ,
bennem emlék zenél ..
Emlék..
s órák,ketyegnek
rég múlt reményt
boldog perceket
forró öleléseket .
Az  intő jelek
titkosan sürgölődnek
fejem felett
a felhők ködében
édes emlék kell legyen
szétszórtan bennük
A Hold
mint egy lámpa kereken
sárga  fényével
attőri magát a felhőkön
s hamuvá szórja emlékeim
Éjszaka van ,
ködös hajnal részegség
töröli álmos szemét
s új napra ébreszt.
Elszállt kétségek
új nap, új remények
kitisztul a füstös
szürke ég  ,
apró vizcseppek hüvösen
szórják fejemre
a megmaradt reményt.
Te is itt kell legyél velem
akinek örvendjek ,
tüzesitsd át testem
ne légy te is emlék
legyél újjászületésem
legyél szememben
az új Holdfény
fáradt testem
lelke
fénysugár

ereje .[W.B.]

Aszalt szőlők vére--Vilhelem Margareta

Szabadon élek ,szabad eszmékkel

hátamon nem tőrnek kíméletet

kinek nem inge, ne vegye magára

de csupasz fejemen leng a koronája .

Fájdalmam erősebb a szabadságnál

verességet kapok képzeletemben ,

hihetetlen állok, táplál az enyészet

piszkos szomorúság az én életem.

Asszonyi kínomban magam fékezem

féltékeny zsákmány kérkedik bennem ,

már őszülnek a mennyben ámító istenek

kitárják előttem magányos ösvényem.

Kis öreg asszonyok topognak előttem ,

míg aszalt szőlők sötét vért csepegnek ,

én is topogok közöttük fájó érdekekkel

             kegyelmes alázattal szabadságot nyerek. [W.B.]

Teher nélkul ---Vilhelem Margareta

Már nem nehezül rajtam teher
kin is elkerül, mi sóváran integet,
mi nyomasztotta fájó szívemet
            eltereltem.

Vad kedvvel hajszoltam végtelenbe ,

tébolyt kergettem, ziláltan megtépve
s a görnyedt mámor pillanatában
        oly zavart a lelkem.

És kacag elkárhozott szenvedélyem,
mert enyém minden kéj üdvössége
gyötrő szerelmem édes titka csendben
          fészkel lelkemben.

Mert dicsőségben édes a szerelem,
kábán kerget ,vad lángba eléget
s az éjnek hűs ölében megpihen
        a győnyőr fészkében. [W.B.]

Alázattal----Vilhelem Margareta

Megborzadásig szeretünk
személyes titkok melett
s ha a véletlen ingerek
széttepik a képzeletet
hirtelen,
tudnánk tovább szeretni
s a titkokon keresztül.
talán jobban sikerűl
mint bóditó
tiszteletben
egymást becsmérelni.
Mert szerejük a változást ,
akár a hálószobát
s mig kezünk remeg a takarón
szivunk saját magában dobog
hol képek es érzelmek
dalolnak szerelmes éneket
zúgva -búgva
egy életen át
amiből nincs kiút már.
A szobánk függönye rongyosan log
s az ajtónk rácsain
áttör kintröl a hideg
kinosan.
talán ilyen a vak szerelem
mi nem lát , nem hall
semmit sem ,
s lehunyt szemhéjunk alatt
néha bárgyú gondolat
szakit magának egy
vezekelö igazságot
veszélyesen
s a légben megáll a kéz
mely simogatni kész . [W.B.]

Mi-e dor----Vilhelem Margareta

Mi-e dor de tinereţea 
anilor de foc,
mi-e dor de sărutarea
soarelui in zori ,
si a blândei iubiri
pătimașe, cei care s-au scurs.
Mi-e dor de tinereţea
și de sărutări furate ,
căci anii nu se mai intorc
s-au imprăștiat de tot
din pumnii mei ,
curgând ca nisipul
in marea plină ochi .
Mi-e dor de prieteni
cei ce nu s-au intors
din lungă lor călătorie
și au dispărut de tot.
Mi-e dor de dragostea
ciudată , care din senin
mi-a căzut cu tronc.
Si caut mereu zadarnic
anii cei s-au scurs
dar veșnic mă lovesc
intr-un zid de foc.  [W.B.]

Történés----Vilhelem Margareta

Ketten megyünk az úton,
fejünk felett madárcsicsergés ,
végleges gondolatot boncolunk
szólunk egymáshoz
töprengés nélkül,
csak serény percek figyelnek
s mint átlag emberek
tájékozódunk testünk után .
Mennyi láz mennyi izgalom
volt a kezdet ,
tánc ,csók, sok felejtés
misztikus ragyogó törekvés
tette szégyené lépéseink .
Az ismerős tested közelsége
enyhíti a megtorpanást
s csendben elfordul tekintetünk
még ketten megyünk az utcán
ismétlődő zavaros beszédünk
lehetetlené teszi az unott éjszakát. [W.B.]

Veled vagy nélküled-----Vilhelem Margareta

Kegyetlen vagy, ha felejtesz

te magad észre sem veszed ,

múlt dolgokról nem emlékszel

hátat fordítasz mindennek .

Voltak szép idők életedben

kéjben éltél szenvedéllyel

s  ha számadás lesz  világod

mindent itt hagysz ,sose látod.

Tegnapod sincs,ne nézz hátra

csak a szíved visz a múltba

minden percet kívánsz vissza

mennyi minden rejtőzködik alatta.

Ma már csak sóhajok a légben

keringenk ,ne keresd  őket sose 

húsodba marnak boldog érzések

a csókok   meg nem ismétlődnek.

Veled vagyok, s  nem vagyok veled,

te elvesztettél , én elvesztettelek,

többször lász,többször  látlak

        elhaladsz mellettem,   én melletted .[W.B.]

Lázas álmok-----Vilhelem Margareta

Vígan burjánzik szívem magában
kitárt pitvarok lázas kapujában
zamatos töprengések barázdáján
mindent maga felé seper bánatában.

Valami ősi nyugtalanság honol
őszinteséget szit fájdalmában ,
sorsomba csempészett holt titkok
határtalan önzést marasztalók.

Mert mindig közbejön bűntudat
borzalmas napok keserves lángja,
nem csillapítja mosolyunk álmát
beragyogja ajkunknak forróságát .

Szívek közé rekedt hét ajtó lakatja
nem mindenkinek nyitja apró titkait
örökkévalóságban megkövült vágyak
moccanás nélkül maguktól távoznak.

Szeretkezünk legszebb pillanatban
bűnnek látszó meggyőző erénnyel
szívünk egy célért dobog napjában
bátorítva a megnyugtató szükséget

Mindig van vég----Vilhelem Margareta

Kezének durva érdessége
szúrta már fájó kezemet
szájából gőg habzsolt rekedten
szeme gyanakvó nézésével.

Mellékutakon sötétben sétált
hazug szélcsendben megállt ,
igaz, igazat cáfolt átlátszó arcán
szájából fergeteg tört aztán .

Előttem elosont nagyvonalú lépte
kabátja fércében bújtatott szívem ,
mikor mindenki üresen kémlelte
kereket oldott gyorsan előlem.

Majd összezárult előttem a vég
a kezdet a véggel kéz a kézben ,
a mindenség szűk törvényében
ellopta szívemet kabátja fércében.[W.B.]

Kivánom bocsánatod-----Vilhelem Margareta

Bocsánatod most úgy kivánom ,
nem maradt időm a búcsúra
átjutottam már a vágyaimon
máris feléd száll gondolatom.


Jelenetek feszülnek közöttünk
bár Világunk halad előre ,
magyarázatra nincs szükségünk
holt pontra jutott keresztünk.

Véget nem érő szükségletek
körül határolják a személyem
vagyok aki vagyok, kevélyen
ösztöneimre bízom szeszélyem.


Nem az a hibás aki vétkezett ,
egyetlen titkos szó is veszélyes
kavarog a szó zavart beszéde
szándékos zajt ütve szívünkbe .

Nem az a boldog aki nyerni mert
az esetleges járatok menetén ,
az egység utáni sóvár kérelmek
széttiporják feddhetetlen célok felét . [W.B.]

Aretha Franklin - What I Did For Love

Robot világban...........Vilhelem Margareta

Mint áramkör hiányban szenvedő robot
lóbálom karjaim,lábaim egy végben 
túlhevült áramkör esztelen fejemben
mozgásba indítja utolsó kerekem.

Szívtelen világban élni meglehet
bársony elemekkel indítóm életem
fényesre sikált kapcsolótáblámban
rövid zárlat okozta hegek ketyegnek.

Könnyű az élet robotos világban
értelmetlen mozgok, előre meg hátra
nem kéri számon senki kívánságom ,
bukdácsol áram nélküli boldogságom .

Időnként megpendül bennem egy löket
mutatja utamat merre ,mennyire
pozitív anódom régen csődbe jutott
furán játszik velem negatív katódom.

S ha csip az áram túlfűtött szívemben
csak hamu a káoszban ,kábelek világa
táncra perdülnek egymással érintkezve ,
s megsemmisítik testem mindörökre./W.B./

Pardon me__Vilhelem Margareta

Ítélkező percek pörögnek bennem
lenézem szándékkal akaratom
közben bőrömet nyúzzak százfelé,
a szidalmazó gondolatok,

lagymatag testemre hamut szórnak
ádáz vakmerő indulatok
szinte örvendek az álnok harcnak
így magamat tisztára moshatom ,


ferde rímekkel , szakadt hézagokkal
nem bírom terhemet leszakadok
a sántító vers rímek miatt
úgy érzem lassan szétrobbanok

és dühömben az igazat keresem 
a kifordult Világnak képén
semmi sem biztos, súgom magamnak
mert itt ,ott az emberiség képtelen

rendet falazni a világ fájdalmán
büszke lelkek,könnyben hevernek
s a logika már egy külön érdem
és beismerem ,hogy nem véletlen


hogy rossz korban rossz órákban élek
csahol a kutya minden sarkon
és aki rest nem logikázik mérvadón
pardon ,szóval nem oldja meg jóslatom. W B 

Nap nélkül--------Vilhelem Margareta

Köd fekszik mindenhol
a nap fel sem kél
reánk borúlt sötét álom
túl rajtunk az ég .

Dideregnek fák, hegyek
ott a felhőkön túl,
szomorúan keserednek
ha a szél is fúj.

A hófelhők szürke egén
sötét homályban
már dér hull menthetetlen
vidámságban.

Csak a fekete varjak raja 
fittyet hánynak
most az övékké a világ
a felhők tanyáján.

Makacs esők hadakoznak
aszályok után ,
szörnyűségben gazdagodunk
ünnepek ajándékán .

Bársony égen azúr csillagok
szomorúan myílnak
s-a bolygó egy öröklött silbak
csak pillanatilag.

Ez a hónap több a soknál,
elrettentő,
decemberi számításoknál
elrejtendö.

S kócos foltok homályában
dereng a remény ,
hogy egy Nap nélküli téli álom
forog a hangszerén.

Ki a vétkes-------Vilhelem Margareta

Ha ,csak az marad mit adsz,
oly koldusnak érzem magam,
s részvéttel csókolsz balgán,
bár illatos rózsából születtem,
s úgy szállnak el ékes szirmaim
szárnya nő szegény hitemnek.


Mert számomra adós maradsz
bár szánalmasan mosolyogsz ,
de te ismered szívem lüktetését
és tudod hányat dobban szívem 
a percekben,veled ellentétben ,
oly kis madár vagyok ketrecben.

Gyógyításul hűtlenségedért
szeretni merem szenvedésem ,
s lágy testemnek balzsamához
simogatom saját irgalmasságom
a jövendő szerelem nevében
vágyam vágyaddal összereben.

Megtalálsz engem térdepelve ,
bár oly gyenge a női testem ,
de rám hárul a bocsánat kérés
és nem fogom már rég kezed,
de tudom többé nem vétkezel ,
ha asszonyi szívem révébe érkezel..[W.B.]

Ha jön a karácsony-----Vilhelem Margareta

Hát ,ha karácsony jön, legyen karácsony
sziporkázzon fény az egész Világon,
szálljanak színes öröm girlandok ,
s lángoljanak gyertyák kitárt ablakon.

Kis angyalkák halkan aprókat tipegnek
széttart szárnyaikkal átall ölelnek
puha kezeikkel örömöt szereznek,
a fenyő köré leült gyerekseregnek.

Mert örömünnep csak egyszer van,
fenyő köré állnak kicsik és nagyok,
szent békesség borul az egész Világra
de gondoljuk néha a sorstalan imákra.

Legyen bőség ,béke családok asztalán,
de jusson eszünkbe a szegények asztala,
mert örömünnepe betölti szívünk üregét ,
de könnyeket hullat a szegény üres szív.

Teljen életünk békésen,boldogan tovább
de Isten hitével ,ne legyünk ostobák,
szeretetben ,bőségben turkálhatunk
de sohasem legyünk irgalmatlanok.[W.B.]