A szőke ősz árnyékában,
Leskelődik rám a Magány 
Rozsda-barna levelek
az arcomon remegnek
s fáradtan megpihennek.
,

Eső cseppek mossák arcom,
s hulló levél szájon csókol,
aranysárga Napnak fénye
simogatja hajam, s félve 
árnyékot hoz két szememre.

A Magány csak leskelődik,,
ha vihar tombol terjeszkedik
halkan ,csendben osonva,jön,
körül ölel s, magához von,
édes keblén testem nyugszik,[.W.B ] Vil