- Tökéletes szépség kell
hogy színtiszta meztelenséggel
átkarolják
ölelő karok
igazoló szerelmed ,
átforrósodó
tested melegében
lángokkal áthevítve
szereteted, titkok karjaiba
büszkén ,
odaadón a test testedbe forrjon
lángoló izgalomban
csattanjon
közel ajkadnak szögletében
fájdalmasan
száraz torokkal.
Mert mégis vágy a vágyba
kapcsolódik
ereidbe zsong a hatalom,
lüktetőn,
szemeidben
csillog az izgalom,
szemeidben fény repdes
bársonyosan,
bűntelen erőd szépségében ,
csak a hoditó imádat üvölt
ölelő kacagásba
és biztatóan csókod átvált
fulladozó
lihegő nesztelenségbe
elevenen,
s együtt mozdul tested
a szél örök fuvallatában
apró hullámokkal.[W.B.]
2015. február 13., péntek
Ebrenlétben---Vilhelem Margareta
2015. február 3., kedd
2015. január 28., szerda
O csak ne vádolj-------Gyóni Géza
Ó csak ne vádolj, mért hogy örömében
Vidám hittel nem tud már hinni lelkem.
Oly rég tanyát vert benne már a kétely -
Sandán tekintget szúró félszemével,
Ha vig lakó kér egy kicsiny helyet benn.
Vidám hittel nem tud már hinni lelkem.
Oly rég tanyát vert benne már a kétely -
Sandán tekintget szúró félszemével,
Ha vig lakó kér egy kicsiny helyet benn.
- Ó csak ne vádolj! Bús szemem sötétben
Szokott látáshoz. Csak lassan vetem fel.
Világát vesztné tán a napsütésen,
Amit te szórsz most, fényes fehérségem,
Mosolygó száddal, sugárzó szemeddel.
Ó csak ne vádolj! Ó te csak bocsáss meg!
Fehér lelked ne árnyékozza kétség.
Imádkozzál: hadd én is hinni tudjam,
Hogy hallgatod még keblemre borultan
Szivemnek győztes, ujjongó verését!
2015. január 25., vasárnap
A bál---Vilhelem Margareta
- Oly szép volt régen a téli bál,
lilás fényben úszó teremben
súlyos selymek keringőznek
simogató kezek érintésében
lágyan ölelkezve , illatozó kéjjel.
S a fényes parkettán lihegve,
összefonódnak testek lélekkel ,
izzadt kezek forró mámorában
ringnak párok önfeledten zenére
aprókat tipegve tele érzelemmel.
Imbolygó keringők sodrásában,
tenyerek egymást simogatják ,
halkan kopognak cipők varázsban
száz kezek váltogatják egymást
kacér pillantások vágyában.
És oly szédítő e varázs világban
cigaretta füstös terem zajában,
titkos pillantások pihegő csókok,
repülnek a táncos éjszakában,
kulcsolódnak ujjak zene ritmusára.
Forró leheletek,enyhe lázongások ,
oly őrőmteli furcsa szabad táncok,
vágy teli selymek bársonyos fényekkel
boldogságban fuldokolnak részegen,
s húsba hasit a fájdalom a zenére.[W.B.]
2015. január 16., péntek
2015. január 13., kedd
Erintések------Vilhelem Margareta
- Néha együtt merülünk álmokba,
kezed felém nyúl, ha sötét van
kavargó csókjaink párosulnak,
bolyongnak aranyló homokban ,
tűzpiros lángok fáklyákkal ,
jelzik az időt mit átvirrasztottak.
Nyomukban lézeng vadul a kéj
szavaink hullnak esetlenül,
s úgy dúl szívünkben hűs titkunk
alig várjuk,hogy megvirradjon ,
lépegetünk csöndben kegyelemmel,
s fogjuk egymás kezét szerelemmel.
S míg keringenek szívünk körül
csókjainkkal bezárjuk az eget
mert rövid a szerelem,s feleded,
hogy volt és sokat szenvedett ,
vágyainkban merész ösztönök
keresik a kinyilt csókos eget.
De nem hal meg ,örökre marad
pár ,párt talál,s szenvedő talajt,
mint hó pihék szállanak felettük ,
csak várják az alkalmat szenvedőn,
s vágyó sóhajjal kötődnek érintések,
mert mindig kettesben szép az élet.[W.B.]
Még nem tudom---Vilhelem Margareta
- Hajnalon kéklik égnek derűje,
szememben nyugodt ábrándok
hunyorítanak ráncos ítéletet,
s vágtában szűrt fények lesnek.
Messze maradt a gyilkoló idő,
sötét utakon kődben botorkál,
ott állunk ketten az útelágazáson
és testedben az én mozdulatom.
Még nem ismerem a végszót,
még hallgat bennem a lélek,
s nem tudom ,mi vagy nekem,
de benned remeg feszült idegem.
Homlokodon hajam fürtökben
rezzen hulló gyöngyvirágként ,
szemedben szembesül arcom,
válladon inog egyensúlyom.
Opál mécsesben füstölgő ábrándok,
elseprik az út vaskos porát ,
kezeimmel hessentem magányom,
a holdsarlónak kékes sóhaján .
Még nem ismerem a végszót ,
de arcom mellett halk rezzenet
párás szemed csillagként világit,
s fürtös hajam szemedbe nevet.
Oly közeli vagy s mégis messzi
a lebegő fátyolos fellegekben,
az útporában semmi sem enyém,
csak gyöngyökben viruló szerelmem.[W.B.]
2015. január 10., szombat
Csak az a szó---Vilhelem Margareta
- Egy szó, csak egy szó mindig
megakadt közöttünk,
persze nincsen ellene különös szer,
csak a mentséged,
hogy saját magadra hagyva erőtlen,
kimondani nem mered,
az ajándékot mi számomra értékes
mindig elfelejted.
Csak enyhe sajgás szívem körül
és ritkulnak
a megkésve érkezett szavak röviden ,
de a szó kimarad
és szorongok csöndben ,s restellem,
hogy lelkem megremeg
de nem lázadok ,csak féltve őrizlek
és fürkészlek.
Mert szeretném ,ha kezedet érintve
elmondanám neked
mit jelentene az a szó, mi fönnakad
lengve lényed felett,
tüzes tánc, karikába zárva fényesen
zene ütemére,
benne forog szerelmem minden értéke - a szónak megörzöje.[W.B.
]
2015. január 7., szerda
2015. január 4., vasárnap
Ki tudhatná--Vilhelem Margareta
Ki tudhatná azt megmondani
mennyit köszönhetek neked
csak érzem ,de csöndesebben
hogy mindig tükör voltál nekem.
Milyen szó illik rád ,kedvesem
miféle áttetsző égi fényeknek
szikráiból szőjek hálót nevednek
mi szeretettel átfogná testedet.
Mert nem találok hozzád hasonlót
Te magad vagy hozzám azonosuló
tükrödben képem csupa rózsaszirom
csend van szívemben ,ha veled vagyok.
Hangod hangommal összekoccan,
s szeretve lángokkal szakadatlan ,
látom kinyúlt ölelésed átsuhanva
csillagfényként, örökké magamban.
Csak ringass tovább szerelmesen ,
s táncoljunk zenére könnyedén
álom és valóság határánál szemlesütve
megfürdessem lelkem a szemedben .[W.B.]
mennyit köszönhetek neked
csak érzem ,de csöndesebben
hogy mindig tükör voltál nekem.
Milyen szó illik rád ,kedvesem
miféle áttetsző égi fényeknek
szikráiból szőjek hálót nevednek
mi szeretettel átfogná testedet.
Mert nem találok hozzád hasonlót
Te magad vagy hozzám azonosuló
tükrödben képem csupa rózsaszirom
csend van szívemben ,ha veled vagyok.
Hangod hangommal összekoccan,
s szeretve lángokkal szakadatlan ,
látom kinyúlt ölelésed átsuhanva
csillagfényként, örökké magamban.
Csak ringass tovább szerelmesen ,
s táncoljunk zenére könnyedén
álom és valóság határánál szemlesütve
megfürdessem lelkem a szemedben .[W.B.]
2015. január 2., péntek
Ma minden más
- Ma oly más vagyok mint tegnap,
más a sírásom ,más a nevetésem ,
lehet az új év nagy csodájára leltem
vagy, magammal újra egyenesbe jöttem.
Ma már kacagni sem merek könnyen
nevetésemben könnyekre leltem,
ma minden törvény,a hiszekegyben
jégtől megdermedt naiv szívemben.
Merev redők ringnak szememen
sírni tudnék ,nevetni elfeledtem ,
lehet csak újévi képzelet lényemben
lehet két ember lakozik én bennem.
Félve ,de büszkén állok ellentétben
saját magammal,s forrón reszketek
lehunyt szemekkel, ingok menetben
részegen;régen vigadtam szerelemben.
És ma hirtelen elégedetlen lettem
messzire mennék ,csalfa nevetéssel
szüntelen keresném , mit nem lehet
pihenés nélkül fáradtan szüntelen.[W.B.]
Hozzád kötve---Vilhelem Margareta
- Belém fészkelted bátran magad
oly tompa aranyrögként,
hiába akarlak egyre kitôrôlni
belém hegedtél tövisként.
S úgy fáj felsebzett szívem
vér csepeg minden léptemre
nemes testem hurokkal kötött,
csak törölni tudom vérzésem..
Tudom örök életemben vagy
simogatsz s fürkészel vadul
rejtett lángokkal égeted szívem
s örökké bennem lakozol .
Sóhajaimtól lebben a rengeteg,
szájamból nehéz rebbenéssel
feltörnek néha engedékenyen
az esti áhítat szelén,.fájó szavak.
S ha elfog a csüggedés lengén
hosszú gondolataim mentén
a csend, mi elaltat csendben ,
zokogásom elmosva ,halkan zenél.[W.B.]
2014. december 27., szombat
2014. december 24., szerda
2014. december 14., vasárnap
2014. november 30., vasárnap
Ködös emlékek-------Vilhelem Margareta
Erős éber kísértés kerülget
szüntelen
, hogy vad buja szeleket merítsek a légből
s mosolygós kék felhőket fojtsak vadul öledbe
, s szelíd széles mosollyal hintsek örök pillantásokat a szép halovány bársony homlokodra forró lehelettel. Szeretném arcodat megörökíteni akár örökre , akár örökbe tolakodó percekre hűséget ígérni , bátran szembeszállni féltő titkaiddal tisztelettel, s bomló ésszel kutatni igazi valódat cselekkel , hogy ne feledd el sosem ki szeretett imádva,szemtelen. Csak nevess sokat értem, éretted a remény emlékére és fogd meg kezem bizsergő lázzal húsomba merüljön , mert didergő lelkem fészke meleg enyém a bűnöm, s kétkedésbe merült bő kutatásaim szúrnak kegyetlen , csak légy te, ki nevetsz emlékemre szándékos szeretettel , mert tied az értelem,bomladozö szélben csak a csók nevethet.[W.B.].
, hogy vad buja szeleket merítsek a légből
s mosolygós kék felhőket fojtsak vadul öledbe
, s szelíd széles mosollyal hintsek örök pillantásokat a szép halovány bársony homlokodra forró lehelettel. Szeretném arcodat megörökíteni akár örökre , akár örökbe tolakodó percekre hűséget ígérni , bátran szembeszállni féltő titkaiddal tisztelettel, s bomló ésszel kutatni igazi valódat cselekkel , hogy ne feledd el sosem ki szeretett imádva,szemtelen. Csak nevess sokat értem, éretted a remény emlékére és fogd meg kezem bizsergő lázzal húsomba merüljön , mert didergő lelkem fészke meleg enyém a bűnöm, s kétkedésbe merült bő kutatásaim szúrnak kegyetlen , csak légy te, ki nevetsz emlékemre szándékos szeretettel , mert tied az értelem,bomladozö szélben csak a csók nevethet.[W.B.].

2014. november 28., péntek
2014. november 24., hétfő
Alkony a télben---Vilhelem Margareta
2014. november 18., kedd
Apa emlékére
2014. november 12., szerda
2014. november 4., kedd
Volton is túl vagyok
Ma már csak a mában kutatok,
sovány sóhajjal befele nézve,
kigyúlt arcomon láz rózsa pihen
s tenyerem nyitva mindig éberen .
Létezésed most is szívem álma ,
s emlékeztet törvényes jogomra ,
de szerelmednek gonosz varázsa
búcsúzni készül örök távozásra.
Még sokszor láttalak azóta ,
szálltak darvak színesen az égen
fényben csillogott szárnyuk
te jöttél csodálatos képben .
Göndör hajad lobogott feketén
s mosolyod testemet kergette,
csókok hulltak keskeny ajkadról ,
s szavaid csillogtak a szélben.
Szólítottál bársony hangon,
fülemet becézte kéjes beszéded
talpam alatt megrezzent a föld
s a darvak csak keringtek sötéten.
Most a volton is túl vagyok sebekkel
csak magamban haladok feléd ,
majd lehet egy másik dimenzióban
találkozhatok tündéri szemeiddel.[W.B.]
2014. november 2., vasárnap
Ma is---Vilhelem margareta
Még most is olyan mint akkor
csipkés fátyolba merült testem
s az illat mi száll felettem,
felébreszti mohón kedvem .
Még most is falánkul kívánlak,
s álmaimban csókot formálok
tolakodnak a kimúlt vágyak,
belém hasítanak öröm lázak.
Mert vannak furcsa percek
a szerelmem színes leckében
mit keresek némán, csöndesen
mint arany port a medrekben.
De csak csend kíséri testem
megkövült rozsdás idők nyomán
de néha néha simogat kezed
és árnyékoddal játszok tovább. [W.B.]
2014. október 29., szerda
Mikor már minden késö -Vilhelem Margareta
Kis pillanatban,apró percben
az éji hullámnak fényében
láthatatlan szirmok esnek
feltorlaszolt végigékben .
Kering az égbolt füstösen
törékényen foszlik lelkem ,
úgy várlak az éji csöndben
reményekbe vesz tekintetem.
Sebet sajdít a fájó messzeség
csillámló zöld folyam hempereg
tüzek hasította évtizedében
szárnyak suhognak könnyekkel.
Minden borongósan kéklik
vibrálva száll a szél rejtélyében
lehet- e szomorúbb az éjben
a fájó , visszatérő reményeknél .
Lehetsz- e boldog ha lobogva ég
kebledbe bújt rejtelmesség ,
sorsom fölött keringenek árnyak
félve matatok szívem vágyában..
Hűvös szeleknek nyomdokában
csak várva az igét fényességben
széjjel szórt csillagok özönében
szívem hordozza feszültségem. {W.B.}
2014. október 22., szerda
Ha lehetne
.]
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)









.jpg)



