színes szárnyaimat,
villogtattam a kék Égnek,
és cinkosan kacagtam
.
Át repültem magas hegyet,
virágokkal teli rétet
megpihentem néha ,néha
virágoknak szirmaiban.
Virágporok voltak nekem
étkeim és szerelmeim
édes nedűt szívtam róluk
és csak velük keringőztem.
Álmaimban lepke voltam,
arany porban mosakodtam,
virág illat volt szeretőm,
és bíborban lelt vad erőm
átölelte a virágszirmot
s kéken ránk kacsintotta hold.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése