melyek ,mint csillagok remegnének,
reszketne az éj is mely hallaná a szókat
ajkad lángra gyúlna ,s várná az ajkamat.,
Nem búslakodnánk a vörös hajnalban,
derűs szavaim a fákon át haladna,
tudom szereted kedvemet édesem,
hadd mulassunk míg így vagyunk kettesben,
A zöldes kékségben , hajad szikrázik,
derűmet szétszórja ajkadnak lángjai,
így együtt vígan dudorászhatnánk,s
a reggeli madarak füttyeit hallgatnánk.
Ugye boldog vagy a mai nap kedvesem
átadtam örökös ,szivárvány derűmet,
kezünk összeér és egy villám cikázik,
szavaim mit súgtam az Égen szikrázik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése