a délutáni szennyben
tágulnak szűkülnek felettem
kéjes rendben
apró ötletek
a délutáni monoton csendben
s könnycseppekben
fürödnek ,
miközben varázsban
egyre-egyre a perc ketyeg
mint pocsolyába hulló
apró vízcseppek
riszáló léptekkel.
Tavaszi szélben váratlanul
függönybe borul
az ég friss kikelete ,
s élethű rokonszenvvel
repdesnek felettem
szárny szegetten
gyérülő mosolyok
arcomon ,
arcodon
füstbe borulva
táncoló hullámok unalmán
érdesen megtöredezve
búja hervadások . {W.B.]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése