Egyedül----Vilhelem Margareta

Kába illatban fészkelődnek
titokzatos csodák
lelkemben te vagy az isten
de törvényeid kábák.

Fullasztó hűséget temetek
villám ütött sebbel
szívemben tikkaszt a meleged 
de alattvalód leszek.

Mert ahol mérik a szerencsét
eleve lekéstem
véres ajkamon keserűen őgyeleg
kígyó marta méreg.


Csak a furcsa mosoly egyedül
kering felettem
oly fájdalmas hogy nem vagy velem
csak illatod remeg .


Fázó testemre hűs kendőt teszek
szellők kergetnek ,
s mint aki méreggel szendereg
vérében titok-csel pezseg . [W.B.]