- Ma már mosolygok lengén,
már sosem vágyom vágyra
csak nyugodt békét keresek ,
s hogy elcsitul felettem minden
csak csönd marad meg bennem ,
én csak mosolygok csendesen.
Ma már oly messze tűnnek,
mámoros ,bűnös élvezetek,
testem elhervad csöndben
riadtan simítom ijedt szívem,
idegesen tépem élő emlékem
és mosolygok csendesen.
Májusi mosolyom zenéjében
felcsendül dalom oly békésen
meleg szavaid finom pörgésére
testemre indák merészkednek
azt hiszem vágy nőtt szívedben ,
mosolygok csendesen.
De ma már csak mosolygok ébren
bűnös varázslatos arany lombok
hajolnak éhező vággyal felém,
testemre, hajamra feszülnek ,
de már minden érintéstől félek
és mosolygok csendesen.[W.B.]
2015. május 18., hétfő
A mosoly------Vilhelem Margareta
A pillanat------Vilhelem Margareta
- Álmaimban szőtt selymes álmok,
színes sodrásban ringnak,
csendes mohósággal kúsznak
a csendes éji kék zűrzavarában.
Mert mindig ugyanazt álmodom,
az igét, mi semmi lánggal ég ,
de lobban lüktetve a hajnalban ,
míg szívemet mélyen simogatja .
Egymást kergeti rezdülő fényben
álmom, hullámos napsugárban ,
majd tova száll a hajnali szellővel
és súgja csókját szivembe, kitártan.
Mert mindig én felém lüktet
csendben feloldó üdeséggel
tekeredik testem köré, s befed
arany szálas teli szerelemmel.
És maradok szent álmommal
a pillanatot soha nem ismered
de lehet kegyelmet kapok tőled
megszentelve csókkal szerelmed.[W.B.]
Magunk törvényei-----Vilhelem Margareta
Egymást bénítják a Világi törvények,
csillagokból jövő sorsot irt ítéletek,
kezek mik osztanak csalóka üzenetet
mit lehet, s mit nem, de szédítenek.
Hát teremtsünk magunknak Világot
hol törvényeink kétséget nem állnak
s hol szívünk más szívet simítanak,
fantáziánkból szerelmet faragnak.
S lelkünkben titkosan oda bent
kifaragott törvényt mi döntünk el ,
bár az igazság néha bölcs művelet
számunkra vigaszt hoz, szépeket.
És higgyétek sosem lesz boldogabb ,
az ki másnak túlvilági álmot cáfolhat,
élő csodákból szőtt halk varázsok ,
szépítik körülötted szerelmes Világod .
Majd sírnak ,vagy vigadnak érzelmek
imbolygó gyertya láng fényében,
kutatva a zsarnok Hold örök erejét ,
de törvényeink feloldozzák bűneink.[W.B.]
csillagokból jövő sorsot irt ítéletek,
kezek mik osztanak csalóka üzenetet
mit lehet, s mit nem, de szédítenek.
Hát teremtsünk magunknak Világot
hol törvényeink kétséget nem állnak
s hol szívünk más szívet simítanak,
fantáziánkból szerelmet faragnak.
S lelkünkben titkosan oda bent
kifaragott törvényt mi döntünk el ,
bár az igazság néha bölcs művelet
számunkra vigaszt hoz, szépeket.
És higgyétek sosem lesz boldogabb ,
az ki másnak túlvilági álmot cáfolhat,
élő csodákból szőtt halk varázsok ,
szépítik körülötted szerelmes Világod .
Majd sírnak ,vagy vigadnak érzelmek
imbolygó gyertya láng fényében,
kutatva a zsarnok Hold örök erejét ,
de törvényeink feloldozzák bűneink.[W.B.]
2015. április 6., hétfő
2015. március 21., szombat
Ha majd visszatérsz---Vilhelem Margareta
- Majd ha jön vándorlásod
és útjaink válnak,
belem vésődött sok csókod
bennem marad .
Mert nem lesz nálam éked
sem ölelésed ,
majd elfojtom a semmibe,
türelmességem..
Majd az elhagyott percben,
elfogy érzésed ,
de jusson eszedbe testem
simulóan öledben.
Jusson eszedbe hajam színe
forró kezedben ,
fátyol hangom halk zenéje
érjen füledbe.
És ha majd félénken kérdem,
kinek ajkát illeted ,
tétova legyen halk válaszod
a másnak ölében.
Meglátod majd mosolygok
békésen,
várom megálljon vándorlásod
könnyező szívvel..[W.B.]
2015. március 19., csütörtök
Whether----Vilhelem margareta
Illatós zsongás
- Ez talán a legszebb éjszaka volt
simogatás teli,
ajkunkon lázasan csókok nevetnek ;
simulóan ringnak,
izzadt testünk összekuszálódik a percben
egyetlen csókban,
s tündéri varázsnak megbékélésében
édesen zsongnak
valami mély éteri titokzatosságot ,
mi vallomásban tőr ,
s a varázs szavak ajkunkon zúgnak
csupa arany szálakként
Hajnal köszönt ,dobban az ég könnye ,
hajad borzolom,
s lágy kezeid halkan szemem simítják
szerelmes módon ,
és most már érzem illatos leheleted
a víg igézetben,
hozzád simulok némán , önfeledten
a vágy végzetében,
szent erőmben érlelem lelkedet
a legszebb ébredésben .
Mint ölelkező lombok suttogunk,
titkunk a miénk,
rózsaszirmok hullnak szent testünkre
mint álmok kertjében,
szívünkben szikrák tüzesen lángolnak;
szép szerelmünk van ,
a hajnali csendben szeretjük egymást
virág szirmokon,
s lelkünkben lágy sugarak ábrándoznak
imádságosak ,
szent béke szárnya honol szívünkben
oly zsongó hajnalok. [W.B.]
Néha-néha
- Néha hervadnak a győnyőrők
mint elfonnyadó sárga virág ,
hiába gyúl a hamvadó láng ,
ha sürün köd fedi az örömöd .
bár ezüst színű hárfa a lelkem
Néha elvesztődig tekinteted ,
mint vízbe hulló apró kövek,
ajkad csak néma szavak átka,
s én tétlen magamban kereslek.
míg dalolnék ezüst szerelmet
Néha csendben kéregetek,
szégyellem hullámzó keservem ,
csak úgy számlálom az éjeket
mik sejtelmesebben csendesek
s árnyékom kísér az éjben. .
Néha megszokom e tébolyt,
vágyam nem érti értelmed ,
de várom hogy bátran kimond
hirdetve a nagy szerelmed.
a rózsaszínű mámoros éjben,,
árnyammal takarnám tested ,
hogy mindig éberen kísérjen,
s álmodban érettem vezekelj
elhessegetném a fekete felhőket,
s előttem csak a képed remegne.[W.B.]
2015. február 13., péntek
Ebrenlétben---Vilhelem Margareta
- Tökéletes szépség kell
hogy színtiszta meztelenséggel
átkarolják
ölelő karok
igazoló szerelmed ,
átforrósodó
tested melegében
lángokkal áthevítve
szereteted, titkok karjaiba
büszkén ,
odaadón a test testedbe forrjon
lángoló izgalomban
csattanjon
közel ajkadnak szögletében
fájdalmasan
száraz torokkal.
Mert mégis vágy a vágyba
kapcsolódik
ereidbe zsong a hatalom,
lüktetőn,
szemeidben
csillog az izgalom,
szemeidben fény repdes
bársonyosan,
bűntelen erőd szépségében ,
csak a hoditó imádat üvölt
ölelő kacagásba
és biztatóan csókod átvált
fulladozó
lihegő nesztelenségbe
elevenen,
s együtt mozdul tested
a szél örök fuvallatában
apró hullámokkal.[W.B.]
2015. február 3., kedd
2015. január 28., szerda
O csak ne vádolj-------Gyóni Géza
Ó csak ne vádolj, mért hogy örömében
Vidám hittel nem tud már hinni lelkem.
Oly rég tanyát vert benne már a kétely -
Sandán tekintget szúró félszemével,
Ha vig lakó kér egy kicsiny helyet benn.
Vidám hittel nem tud már hinni lelkem.
Oly rég tanyát vert benne már a kétely -
Sandán tekintget szúró félszemével,
Ha vig lakó kér egy kicsiny helyet benn.
- Ó csak ne vádolj! Bús szemem sötétben
Szokott látáshoz. Csak lassan vetem fel.
Világát vesztné tán a napsütésen,
Amit te szórsz most, fényes fehérségem,
Mosolygó száddal, sugárzó szemeddel.
Ó csak ne vádolj! Ó te csak bocsáss meg!
Fehér lelked ne árnyékozza kétség.
Imádkozzál: hadd én is hinni tudjam,
Hogy hallgatod még keblemre borultan
Szivemnek győztes, ujjongó verését!
2015. január 25., vasárnap
A bál---Vilhelem Margareta
- Oly szép volt régen a téli bál,
lilás fényben úszó teremben
súlyos selymek keringőznek
simogató kezek érintésében
lágyan ölelkezve , illatozó kéjjel.
S a fényes parkettán lihegve,
összefonódnak testek lélekkel ,
izzadt kezek forró mámorában
ringnak párok önfeledten zenére
aprókat tipegve tele érzelemmel.
Imbolygó keringők sodrásában,
tenyerek egymást simogatják ,
halkan kopognak cipők varázsban
száz kezek váltogatják egymást
kacér pillantások vágyában.
És oly szédítő e varázs világban
cigaretta füstös terem zajában,
titkos pillantások pihegő csókok,
repülnek a táncos éjszakában,
kulcsolódnak ujjak zene ritmusára.
Forró leheletek,enyhe lázongások ,
oly őrőmteli furcsa szabad táncok,
vágy teli selymek bársonyos fényekkel
boldogságban fuldokolnak részegen,
s húsba hasit a fájdalom a zenére.[W.B.]
2015. január 16., péntek
2015. január 13., kedd
Erintések------Vilhelem Margareta
- Néha együtt merülünk álmokba,
kezed felém nyúl, ha sötét van
kavargó csókjaink párosulnak,
bolyongnak aranyló homokban ,
tűzpiros lángok fáklyákkal ,
jelzik az időt mit átvirrasztottak.
Nyomukban lézeng vadul a kéj
szavaink hullnak esetlenül,
s úgy dúl szívünkben hűs titkunk
alig várjuk,hogy megvirradjon ,
lépegetünk csöndben kegyelemmel,
s fogjuk egymás kezét szerelemmel.
S míg keringenek szívünk körül
csókjainkkal bezárjuk az eget
mert rövid a szerelem,s feleded,
hogy volt és sokat szenvedett ,
vágyainkban merész ösztönök
keresik a kinyilt csókos eget.
De nem hal meg ,örökre marad
pár ,párt talál,s szenvedő talajt,
mint hó pihék szállanak felettük ,
csak várják az alkalmat szenvedőn,
s vágyó sóhajjal kötődnek érintések,
mert mindig kettesben szép az élet.[W.B.]
Még nem tudom---Vilhelem Margareta
- Hajnalon kéklik égnek derűje,
szememben nyugodt ábrándok
hunyorítanak ráncos ítéletet,
s vágtában szűrt fények lesnek.
Messze maradt a gyilkoló idő,
sötét utakon kődben botorkál,
ott állunk ketten az útelágazáson
és testedben az én mozdulatom.
Még nem ismerem a végszót,
még hallgat bennem a lélek,
s nem tudom ,mi vagy nekem,
de benned remeg feszült idegem.
Homlokodon hajam fürtökben
rezzen hulló gyöngyvirágként ,
szemedben szembesül arcom,
válladon inog egyensúlyom.
Opál mécsesben füstölgő ábrándok,
elseprik az út vaskos porát ,
kezeimmel hessentem magányom,
a holdsarlónak kékes sóhaján .
Még nem ismerem a végszót ,
de arcom mellett halk rezzenet
párás szemed csillagként világit,
s fürtös hajam szemedbe nevet.
Oly közeli vagy s mégis messzi
a lebegő fátyolos fellegekben,
az útporában semmi sem enyém,
csak gyöngyökben viruló szerelmem.[W.B.]
2015. január 10., szombat
Csak az a szó---Vilhelem Margareta
- Egy szó, csak egy szó mindig
megakadt közöttünk,
persze nincsen ellene különös szer,
csak a mentséged,
hogy saját magadra hagyva erőtlen,
kimondani nem mered,
az ajándékot mi számomra értékes
mindig elfelejted.
Csak enyhe sajgás szívem körül
és ritkulnak
a megkésve érkezett szavak röviden ,
de a szó kimarad
és szorongok csöndben ,s restellem,
hogy lelkem megremeg
de nem lázadok ,csak féltve őrizlek
és fürkészlek.
Mert szeretném ,ha kezedet érintve
elmondanám neked
mit jelentene az a szó, mi fönnakad
lengve lényed felett,
tüzes tánc, karikába zárva fényesen
zene ütemére,
benne forog szerelmem minden értéke - a szónak megörzöje.[W.B.
]
2015. január 7., szerda
2015. január 4., vasárnap
Ki tudhatná--Vilhelem Margareta
Ki tudhatná azt megmondani
mennyit köszönhetek neked
csak érzem ,de csöndesebben
hogy mindig tükör voltál nekem.
Milyen szó illik rád ,kedvesem
miféle áttetsző égi fényeknek
szikráiból szőjek hálót nevednek
mi szeretettel átfogná testedet.
Mert nem találok hozzád hasonlót
Te magad vagy hozzám azonosuló
tükrödben képem csupa rózsaszirom
csend van szívemben ,ha veled vagyok.
Hangod hangommal összekoccan,
s szeretve lángokkal szakadatlan ,
látom kinyúlt ölelésed átsuhanva
csillagfényként, örökké magamban.
Csak ringass tovább szerelmesen ,
s táncoljunk zenére könnyedén
álom és valóság határánál szemlesütve
megfürdessem lelkem a szemedben .[W.B.]
mennyit köszönhetek neked
csak érzem ,de csöndesebben
hogy mindig tükör voltál nekem.
Milyen szó illik rád ,kedvesem
miféle áttetsző égi fényeknek
szikráiból szőjek hálót nevednek
mi szeretettel átfogná testedet.
Mert nem találok hozzád hasonlót
Te magad vagy hozzám azonosuló
tükrödben képem csupa rózsaszirom
csend van szívemben ,ha veled vagyok.
Hangod hangommal összekoccan,
s szeretve lángokkal szakadatlan ,
látom kinyúlt ölelésed átsuhanva
csillagfényként, örökké magamban.
Csak ringass tovább szerelmesen ,
s táncoljunk zenére könnyedén
álom és valóság határánál szemlesütve
megfürdessem lelkem a szemedben .[W.B.]
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)











