A sóhajom ,mi úgy száll feléd miért remeg ha eljön a csönd ? Miért hallod csak a szelet, ami vadul suttog neked ?
A sóhajom mi lágyan leng, törékeny és szárad veled , gyáván miért nincsen vágyad ha suttogásom ott van nálad.
Mellettem miért nincsen kedved ha dalomat neked zengem csókjaim mint szomorú mámor, keresnek ,miért nem vagy bátor?.
Szájam forrón suttogja neved tudom, hallod hangom neked adom,máris hallom suttogásod, gyáván szerzett bátorságod. [W.B.] |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése