Gondolatok-----Vilhelem Margareta

Testem vizes,hajam borzos,
arcomon a könny harmatos,
kint a kövek mind csillognak,
egyik sem szerencse csillag.
minden kö más és más,
mindegyik egy jelen sors
Meglőtt fecske repül Égen,
vért hullat ,de azért kémlel,
felszáll magassan a fára,
ahol várja párja meg a fiokája,
varjak feketén kárognak ö rá.
én rám is így károg néhány,
ellenségnek nézett madár,,
bátorságom inamba száll.
Keresztet teszek vállamra ,
felöltözök szép ruhába,
felteszem az új kalapom,,s
eltáncolom halál táncom. [W.B.