2018. szeptember 25., kedd

Szenvedély----Vilhelem Margareta

Véletlen szenvedélyek,
átsuhannak csendesen
évek során meg-meg állnak,
s telítődnek, lelkünkben.


Vitéz álmok keringőznek
a bálterem közepén,
a szenvedélyes tánczenében,
összebújnak ,édeskén.

Remegnek a forró álmok,,
ha a testük összeér,
vérvörös kis szikrák szállnak
a bálterem közepén

O,de régen voltak álmok,
lassan feledésben térnek
forró álmok,örök átkok
elcsüggedő kis ábrándok.

Valamikor ti voltatok,
életünknek vezérei,
ma csak örök álmok
vagytok,az emlékek ékkövei [W.B.]

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése