Védtelen vagyok, akár az őzike, kit vadásznak erdőkben kit kutyák ugatnak s hajtanak keményen.
ki fák között futva keresi a reményt tisztásra érve nincsen mentsége.
Magamhoz térek, keresek teret keresem lelkem hol nincsen veszedelem.
Vétkes voltam beismerem öntöttem haragot, bosszút is álltam aki elhagyott.
Most mar késő , bár találtam védelmet, de megbocsájtani, nem tudják bűneimet . [W.B.] |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése