Ifjúkori álmok ,szépek tőrnek fel messziről zenét hallok régről ismerős dallamok, a táncdalunk.
Csodás emlékek, miket csak én tudok, itt vannak szívemben, azok csak enyémek. nem osztom meg .
Látom magam előtt, férfias szépséged, akit csak én ismerek, akit csak én szeretek az igazit.
S ha vissza pergetem a múltat ,szerelmem nem bánom,hogy voltál, csak azt,hogy nem maradtál, s úgy fáj emléked.
Most is úgy látlak ;szerelmem szépnek,mint régen, csak, karod lett gyengébb, erősebb szerelmed . megmaradt nekem.. .[W.B.] |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése