Apró fagyok ,erős szelek kergetőznek temetőkben fagyos ágak sírokra hullva hajladoznak ahol a holtak
alusszák a tiszta álmuk , ahol a csönd tisztán suttog eltakarva gyertya lángját simogatva az árvácskákat.
Rozsdás levelek talpunk alatt emlékünkben vívjuk múltunk átkaroljuk virágzó koszorúnk gondjainkban halottainkkal.
Minden láng, egy külön élet külön szeretettel lengedez belénk mardos tiszta hittel minden fejfán külön névvel.
Sír a gyertya kis gömbökkel mi összefolyik könnyeinkkel tehetetlen állunk fejfák előtt emlékük szívünkben örökké él .[W.B.] |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése