Fura Világban------Vilhelem Margareta

Furcsa az élet idők perceiben
áld és átkoz keresztet szenten ,
térden súgott imák zenéje
harang zúgás közben némul el.

Vétkes idők piros nyoszolyáján
rózsaszirmok lángolnak álmot
tört időknek ezüst vékony szálán
az égnek lengő íves pályáján

habzsolva tereli vadul nyáját,
föltámadott igék vesztőjén ,
s a kapzsi elvek csupasz ébredése
becsapott testek bús kegyelme.

Mert furcsa az élet óráiban
kacag nagyokat,szökve perceit
hazug templomi misék ígéretében
imáink térden sem érnek lelkébe.

Őrök álomban torlódnak eszméink
a fura Világ mocsok szennyében
fondorlatos bárgyú szökkenésekkel
igazságaink ritkán kelnek életre . .[W.B.]