Nyári alkony tükrében-------Vilhelem Margareta

Aranyszájú nyár derekán,
füttyent rigó a nap udvarán
magtermő sárga ölben hevernek
csókok ,mik vígan nevetnek.

Így érdemes élni nyárban
vágyainknak ringó záporában ,
s halk vitorlák csókot szülnek,
az alkonynak áttetsző tükrében.

Fűzfa szaga elszállt rég
suhogva ring a napsugár rét
s bimbós kacaj jóllakottan 
levendula szagú csókot mér.

Mert nincs számomra szebb ,
mint kék vitorláknak lengése
a zöldesen zavargó mederben ,
míg tüzelő nap fellegeket éget .

S a vitorla csak húzza-húzza
varázsos nyár melegének
kékesen nyikorgó ütemével
álmos alkonyt ,múltnak tükrében.

Néma hullámokba merülnek
futó homokban kergetőznek,
csuda csókok mik benned teremnek
szerelmedből felém nevetnek.[W.B.]