Sorsrontó órák-------Vihelem Margareta

Csak a boldogság óráit számoljuk
megszámlálható majd az az óra
megáradt arcunknak világító tükrén
felfogható a semmink borzadalma.

Üres órákban szétszakad a semmi
s egyre messzebb jövünk -megyünk
mielőtt szárnyat kapna a létünk
a béke józan szava,lesz beszédünk.

Születésünktől nem élünk derűvel
rózsa nyílásához hasonló tövissel ,
kettős kereszt út áll majd előttünk
egyikből a másikig poros résekkel .

Hosszú idő múlva félreüt szívünk,
az óra a semmiben lassan eloszol ,
miután már sok megtörtént , múlt ,
kevés idejéből valami mégis kihullt.

Orákat gyökerezik fájdalmas lelkünk ,
bár percenként mindent ellopnak tőlünk ,
megszokott sorsrontót épp szégyelljük ,
de jó órákban jövőt magunkhoz öleljük . [W.B.]