Hirtelen jött, nem akarattal, hozta az idő, Várt és hasított, Varázst akart, szépet színeset, Állt,hallgatott, kint szenvedett, A sok álomból semmi nem lett, csak sóhaj s megbosszult üzenet, Szívek dobognak, semmi sem régi, álomból költenek, varázst igérni, apró hunyorok, csöndes sóhajok, felbuzdított szívek, halk kocogások, megdermedt lelkek futó emlékek, fájó testrészek ,nagyon elcsüggedtek. Állok és várok, némán és sután gondolataim- már nem az enyémek, voltam és nem vagyok, szerettem csalást áldottam átkot, alkottam mámort, voltam és nem vagyok.[W.B,] |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése