Merészen-----Vilhelem Margaréta

Bár szívem panasza zord
csak visszhangzik ami volt 
a koldus háborúmnak kezdete
dallal,tánccal zörgette
ablakát a kudarc élet halála
között, magánynak talánya
vijjogott felettem 
mit nem feledtem,
s diadalt arattam csókkal,
s két ember keringős harca
összecsuklott magába zárva
a párosság csendjét.

Új szerelem rövid keringője,
tétovázik eléje- feléje,
a hátramaradt emlék ébrenlétén
kemény harcok bűvöletén 
dúdolja zenéjét ,fittyet hányva 
éretlen érzékek leheletére
ami csak ma született,
lazán ,csökönyösen
szomjas vad őrülettel.

Semmi sem örök,tested körül
egy mozdulat is elég
körbefogni tekinteted ,
s édes sóhajok röpködnek felettem
már semmit sem rejthetsz előlem
csak szemed kékjét
és ajkadnak édes izét,
forró lánggal körbemetszve,
mit ellopok mindörökre,
míg rezzen bőröd ajkam alatt
kifosztom tested
leheletemmel ./W.B./