az ajtóban megállt fürkészően ,
sok férfi meg nő ült egy helyen
színes ruhákban összevegyülten.
Füstös lárma gőzölt a kávéházban
és egymást túlharsogva beszéltek
ő csak szemével kutatta fáradtan
egy angyalt, kit keresett oly régen.
Asztalok körül férfiak nyüzsögtek
és színes ruhában öltözött hölgyek
hirtelen meglátta akit rég keresett ,
fehér ruhában magas sarkú cipőben.
Férfiak asztalnál, izzadt ingekben
mellette hemzsegtek érdekelten ,
vonaglott a teste ahogy nevetett
pincérek fordultak meg e zenére.
Mert a hangja mint pacsirta éneke
messzire szállt a füstös teremben
a kemény férfi vére erősen lüktetett
ahogy hangja a szívét érintette.
Rég keresi a nőt kit régebb ismert
kinek ágyában egyszer fetrengett
azóta sem tudta kiverni fejéből
lágy hajlatait és pacsirta énekét .
Ahogy szemük találkozott a füstben
a hölgy félrenézett érdektelen ,
mint aki sosem látta az embert
s tovább nevetve vonaglott teste.
A férfi felgyűrte kabátja gallérját
késő éjjel,mély lélegzetet véve ,
kint a hűvös szél verte sápadt arcát
csillagok remegve ragyogtak felette.
Mint amikor lángot oltanak tenyérrel
élete kedvét a bánat hirtelen elvette ,
a hölgy ott maradt a kávéházi széken
ő pedig belépett egy halott mesébe. [W.B.]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése