csacsognék ezt azt ,
mindent mi volna eszemben ,
beléd fészkelődnék
míg beszélek veled
megfognám a kezed
ha akarnád -
én akarom.
Nélküled élni tévedés lenne
őrizlek mint kincset ,
mint szívben a lüktetést
ütemesen
követlek egy ütemben
engedd meg
én megengedem .
Nincs menekvésed ellenem
rád tapadt szükségem
orvul ,de nélkülözhetetlen
uralkodsz sejtjeimben
áztatod könnyekkel
melyben megfürödnék
kíméletesen ,
ítélje méltónak szíved
engedem hogy szeressen
én szeretlek.
Megbocsájtható lesz tévelygésem
ha olykor-olykor
bűnbe esnék ,
mert ösztönök kergetnek
de a vágy csak feléd integet
kérlek el ne kergess ,
számomra nélkülözhetetlen leszel
ott a helyed
a szívemben .
Félig ismeretlen
de nem idegen
testűnk s lelkünk véghetetlen
s mégsem érhetlek el
engedd meg
hogy elérjelek -
én engedem. [W.B.]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése