Mit tegyek---Vilhelem Margareta

Érzéketlen, fáradt szívem
nem tombol már,
mit tegyek vagy mit súgjak
ha vágyaim elsimulnak,
kívántalak az egekig
könnyen, lengén,
szemérmetlen gondolattal
az elrontott nyomorommal,
a sok évek sóhajával
mit tegyek,
ha örökre elmegyek.
Terád gondoltam az este
úgy, talán még senkire sem
a januári hideg télben
kísértésben,
csak a fehér hónak szaga,
illatozott egy magába
és illanó tűző fényben
ott álltál a nagy sötétben
mond mit tegyek,
ha elsírt már a kikelet
panaszom nem talál vigaszt
sokáig,
leborulok előtted a halálig
de értelmetlen,
míg a föld nem hoz tavaszt
csak csupa panaszt,
a szerelem nagyon kevés
átitatja az érzelgés
mond mit tegyek,
mert néha éreztelek;
kezeidet homlokomon,
bársonyosan simogatod
arcomat,
és csak rólad álmodozom,
mert nagyon nagy a feledés
de visszasírom a rezzenést
mikor elsírtalak.