Heves vihar támadt, felhők gyűltek össze, a magas fa ágáról egy kis levél hullt le, kissé sértődötten, nézett a le a fákra de most kedve lett egy csöpp kis táncra. Végre megszabadult az ágaknak súlyától, kacagva csilingelt, s maga körül táncolt, forgott jobbra -balra, a szél csak úgy vitte , körbe-karikába, s végre boldog volt , a szabad táncára Ruhája fénylett,zöldes, sárgás színben, ingott erre arra vizek fölött látta , saját magát:fénylett boldog volt lengése . Erre vágyott mindig, a szabad életre , nem megkötve ágra, szélbe eresztve egy kis édes táncra, mindezt egy reptében .[ W.B] |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése