Születésnapomra---Vilhelem Margareta

Tövis -koszorú is volt az én fejemen,
néha bátran hordtam,néha vezekeltem,
csatákat vesztettem,de küzdelmet nyertem,
mindent föláldoztam ,amit csak tudtam,
mindent kiharcoltam,amit csak akartam.


Széppé varázsoltam göröngyös életem,
gyermekeim kezét soha el nem engedtem,
a harcot az élettel soha fel nem adtam,
büszkén viseltem azt ,amit kaptam,
nem tudtam sírni, néha szomorkodtam.



Ahogy évek teltek,elnézöbb lettem,
bölcsebb,meggondoltabb és erőteljesebb,
féltve őrzöm ma is gyermekeim álmát,
nem hagyom kimúlni a szeretet lángját.
őrzöm.szivemben az élet tolongását.

Ha vissza gondolok az elmúlt évekre,
semmit sem sajnálok,bármit is vétettem,
soha nem gondolok meg nem tett dolgokra,
sohasem kívánom,ami nem volt soha,
de bánom.,hogy szívem zakatol néha.


Sikertelenség örömöt is hozott,büszke
test tartásom szerelmet is vallott,
vágyaim néha csak ábrándok lettek,
az elmúlásnak kis fényei remegtek,
ma már tudom , mi ,miért reszketett. [W.B.] Vilhelem Margareta