Utolso Mohikán---Vilhelem Margareta

A széken ledobott ruhák hevernek,
tudom kedves , örülsz létemnek ,
a nyári melegben ,nedves a hajad
nézel szótlan,nincs semmi szavad.

Szobád falai képekkel van tele,
tudom te vagy a képeknek ünnepe, 
a szoba lilás fényekben ragyog
hajamon a napnak sugara csillog .

Kezedben minden színesé válik 
mint indián tollai színekben világit,
mi arcodról,s szemedről hiányzik.
mind szívedben van ,ott pompázik.

Nem vagyok jó helyen,észre veszem
a nyári melegben a fagyos hideget
bár vártál engem,de nem én hiányzom 
hiányoznak színek , vérzik szívedben

az elképzelt ecsetek a ,festőtáblán
szerelem nincs,de nem is hiányzik 
utoljára egyszer a pohár megtelik
majd eltűnsz mint egy utolsó mohikán.