Hóbortos évszakok---Vilhelem Margareta

Oly ködös borongós már az ég,
opálos sugarával a nap még ég
szemérmetlen átkot szór ránk
miközben titkosan imádja magát.

És vacognak a bolygók az égen
dermedt Világnak végső szaván
kábán nézzük az ég és föld között
lehulló nedves csillagok vad táncát.

Mert meghalt az évszakok sora
a csönd és feketeség birtokán,
keményen küzdenek egymással
ha holt helyen egymásra találnak.

Mert nincs ki rendre sorakozná,
visszaterelni a bolond Világba
kimúlt csillagok apró táncot járnak
nedvesen, kihűlten halálukban.

Mert előbb -utóbb szembenéznek
sorakozva a kirendelt szakaszban
nevető holdnak karéjos hatalma
összetereli őket az esős égboltjába ./W.B./