pillantásod, nyári ingert akaszt
áradozva szívemben könyörtelen ,
húsomba mar termékeny szerelmet .
Érzékiségem remegve bomlik szét
az alkonyi csend hatalmában ,
s egymást tükröző lelki világban
indulok feléd ,mint Hold alkonyában.
Minden sejtem ébredése édeskés
kivilágosodik egyre gyöngédséggel
egymásba fogózva éltetik szemem
mint önmagában nyíló virágoskert .
Érintkezések egymásba zökkennek ,
magukért szólnak a matató kezek
gyönyörök keverik a pihegő szívet
csókjainkból felébredt szerelmet..
Minden szemmérték íves része előtt
hajladozik testem és tested között ,
elég a szó hogy közte megrepedjen
burokban szült vággyal forrt élvezete.
Csak a szájunk az, mi alig szétreped
kettős színt vall finom érzékiséggel
s két színt között, csókok függnek egybe
amitől vibrálni kezd reménysége . [W.B.]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése