Az igéret -----Wilhelem Margareta

Kellettünk egymásnak s mégsem
nyugodtan lélegzem jobb nekem
tapasztalatlan szenvedélyem ég
a kíváncsi elméletem csupa heg .

Így talán jobb lett mindkettőknek
nem nyomja szívemet az ígéret
a rövid nyár telt álmokat égetett ,
ma fekete gyászban csak vetület.

Milyen hamar múltak felettünk
szent örvények, s mit tehettünk
miközben éreztük a hideg réseket
nekem az élet súgta a törvényeket .

Semmi sem múlik el felejthetetlen
a múlt ,esetekben finoman átdereng
az összetört szívek együgyűségén ,
miközben egymást szidjuk kegyetlen. [W.B.