Csak a te kedvedért-----Vilhelem Margareta

Oly értelmetlen ez az egyedüllét ,
életem rejtelmes ,szenvedélyesség
szele leng ,zárt rendbe tereli létem ,
sóhajom rég szívembe menekült..

Kínos szenvedély tenger cseppje
szabályozza agysejtjeim elveit ,
keringésemben vért hiányoló sebek
szarusodnak kérgesen szövetekbe .

Remény és látomás szemem tükre 
bőrömhöz tapadnak keserű ízek ,
testem éhe, szomja epedve szenved 
meggyötört szívem üresen vereget.. 

A régi híd, hol egykor észrevettél
karfája mállik ,roncsokba hull egyre 
zavaros víz ring zöldes fényben
ilyenkor a kívánat , hozzád terel.

Meddig kell még várjak éretted
bolyongok csendben amíg elérlek ,
függőhídat építek te kedvedre édes ,
hogy csak egy pillanatig jöjj elém. {W.B.]