2018. szeptember 17., hétfő

Fantáziám képzelete ----Vilhelem Margareta

Könnyű álmom tiszta neszén 
borongós hold kanyargós udvarán
tékozló undorító szelek 
hajam borzolják 
és fáj a csökönyös magány
leplezi magát az árvalány
tördelem kezem könyörtelen
álmomban buzgón, könnyedén 
füstölög a hamvadó cigarettavég
hamut szórva szerte szét,.


Kései szerelmem csábos kézzel 
velem lebzsel selymesen ,
borzongok lepelbe bújva szemtelen
a legszebb csillag keblében
fordul a kocka , s bájos érzelmek
kezet simítanak ismeretlen ,
s én halántékom dörzsölöm 
kínjaimmal összeszűrten
miközben alázattal térdelek

előtted könyörtelen halandóként ,
üdvözítem érzéketlen léted
miközben szeretkezek 
legszebb éjszaka füstjében
és száll felettem kékes fehéren
tovább a múlt és jelen
kutatok mély szenvedésben
álom szülötte cselvetésben 
hogy hozzád simuljak veszetten .{W.B.}

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése