Indulnék feléd--Vilhelem Margareta

Indulnék feléd magányomban ,
bár riadtan érzem tévedésem
az ösvény ugyanaz észrevétlen
örülten keresném forró testedet .

És indulnék feléd megszokásból
félve ébredezek határozatlan,
szívemre hallgatok rendületlen
de magamra vagyok akaratlan.

Feléd vonz bozontos ösvényed
kísérnek bennem ismert szavak
forrnak testemben izzadt lázak
de alázattal várom búcsúszavad .

És rendületlen bölcsességeid
fülemben panasszal keringenek ,
lázas hévvel keresem emléked
hiányzik bársonyos érintésed .

Testem követel, zuhanva rebben
mellemben furcsa izzadó érzelem ,
gyűrött hajszálaim megszürkülnek
s feledésbe merülnek szenvedések .{W.B.