Furcsa rimtelenség--Vilhelem Margareta

E szeszélyes furcsa Világban
rémes rímek is furán zokognak,
kék örvények laza ringatásában
metaforák is apránként elhullnak .

Borzas kedvvel matatok búsan
hegedűk sírnak kenetlen ,árván
hangszereknek királyi tornyán
rongyos álmok sírnak mogorván .

Ajkamon csönd ,dalom nem enyém
torzan remeg kéjes istenek keblén
vágyaim halkan ringnak a hegedűn
rímekbe burkolom sorsom kegyét.

Tiszta hévvel zokogják hevesen ,
érdes bánatom mind keservesebb 
éjjelbe fut Bach- toccata lágy zenéje
izzadt homlokomon fáj a remegése.

Százszor csattan sorsom végzete
ajkamat lezárom hegedű zenével
fejem öledbe hajtanám versem rímein
és álmodok szerelmet,koromfeketét....{W.B.}