Tétovázó elme -----Vilhelem Margareta

Oly rendszeres minden , törvényes ,
csak magunk átkaiban hervadunk el ,
csodákat álmodunk néha lehetetlent
ereinkben lüktet vérünk telhetetlen.

S türelmetlen ideges státuszunkban
keressük magunkban az őrültséget ,
ami árnyként halad testűnk mellett
véres sebeinket mardossa kéjesen.

És ekkor kiszakad belőlünk az egónk
gyenge szél fuvallatával fölszarvazva ,
gyönyörűséges telített érzelmekkel
testünkben füstölögnek apró ébredések.

S úgy várjuk az elmosódó lengést ,
mi szabaddá teszi majd merev testünk
míg lelkünkben a cél még ismeretlen 
a széltől csak füst és láng csap felénk .

S kivirult hajnalnak pirosságában
bűvész lelkünk csak céltalanul felnyög ,
égi láng nyelvek mardossák sejtjeink ,

visszafelé futunk mert ,nincs elég erőnk .{ W.B.}