Szeretnék még nyárban maradni arany hullámos szigeten, testemre csillag fénye szikrázzon , futó szél gyöngén altasson.
Szeretnék éjszakai csöndben, vállamra kibontott hajammal hallgassam a tenger vad moraját , s a sirályok tompa suhogását.
Kísér egy ösztönös ősi eszme, keresi múltamnak fájó sóhaját szürke homok oldódik szívemben uszályként a ,nyárnak nyomdokán .
Testem még nincs felkészülve elhagyni az idő kéjes perceit , együtt az ősz, s a tél menetén játszanak, bús szívem leheletén .
Búcsúzni kell halk Bach zenével álmodni mindig súlyos tisztaságot , s a teljes zűrzavar villogó határán egy nemes cselló hangja muzsikál ,,
s a teljesen meggörbült hátammal mélyen szuszogok egy új akkordban , lassabban engedem el a tegnapot mohón simogatom az új holnapot . [W.B.] |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése