kezedet fogni melegen ,
s ha lágyan simul érintésem
azért vagyok a földön
hogy lényem hűségesen
őrizzen híven ,
türelmes dicsérettel.
Mert kárörvendő szégyenem
nem hoz megbékélést
ha határt lépünk egyszerre
kedvedre fogy a játék hűvössége
s vérzik szívem
a játékos ölelésedben .
Világgá kürtölöm élethüen
hogy szúr,fáj az érintésed
nem simítom hiába kezed
szám kíván, nevet szemem
de fújod fagyos szeled
kényes testemre
kérges szivemben
egy kínos szenvedés
melyen ígéretes közönnyel
játszik a zavaros ösvényen
s türelmem tart bármeddig
mert szívem ritmus ,rend ,zene
míg szememben ütemesen
felcsillan a remény. [W.B.]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése