2017. május 28., vasárnap

Betük között--Vilhelem Margareta

Most mikor vidám vagyok 
kitárom résre ablakom
és betűket rovok-rovok ,
oly láthatatlan víg sorok .

Még remeg kopott lelkem
homlokomon verejték ül 
de valami sejtelem cseng
a szép tiszta lapok között .

S ha néha kicsúszik belőlem
a fájdalmas betűk tengere
bűvös körökbe besüpped
tenger fenekére mindörökre.


Mert ma örömmel karolom
válladat örök békességgel
ölelésed bársonyos diadalom
s a betűk között vígan zenél

s eljön a megnyugvásom
karodban véges-végtelen ,
szemedben fürdök az éjben
s a betűk peregnek egy végben .

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése