vajon ki kezdené és ki nyerné ,
ki az aki beismerné
ha tévedett vagy sem
a vacak bűnök vesztébe
ki bocsájtotta be
gyönyörű szerelmünk
tiszta békéjébe
a kínos szenvedést ,
volna-e e merszed
magadra nézned ?
Szembe néznél -e valósággal
vagy maradna gyengeséged
mit rejtettel
titkok alá
mert csak egy marad meg
a tiszta lehelet
mi nálad ismeretlen .
És ha forogna
a szerencse kereke,
vajon hol állna meg
előttem vagy előtted ,
érzem érzéktelen
nagy rettegésben lennél
a félelem ölét keresnéd
szégyenedben.
Kinek jutna
a megnyert győzelem
mert még most sem ismerem
fondorlatos sejtjeid ,
mint annyi más mindent
mit véka alá rejtettél
mert ,hogy
ki, kit csapott be
egyikünk sem venné
szívére a merszet
hogy beismerje.
Mert mindent megöltél ,
szád szélén
mély mosolyba feszül
félreértésed
és keserű nyomot les
szemem ,
s foltokban ütne ki testeden
elherdált időnkben
a kegyetlen őrületed. {W.B.}
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése