A harag hálója-----Vilhelem Margareta

Szépíteni volna kedvem
szétrebbenő illúziónkat
nő az idő , s már magam 
vétkeimnek is súlyuk van.

Nem lelek békét melletted
nagy a kuszaság közöttünk
feszülő határ és sötétség 
bús versenyében verekszünk .

Szájam néma ,ajkam hideg
szégyellem már türelmem ,
mosolyom gyérül , fogy erőm
búja érzékenység bőrömön .

Míg lágyan táncoltam régen
biztosan, inogások nélkül
bölcs törvényeket szőttél
érzékeny testem fészkében.

Ketten állunk most is zavartan
ellenségként méregetjük
aggodalmunk szőtte hálóját ,
mely ösvényünkön megtalált.

Most a háló vizes és hideg
mely elválasztja közönyünk
bodza illat száll felettünk
tagadjuk mindketten örömünk .

Bár tágra nyílt szemekkel
hancúroztunk múlt években
nem tudhatom honnan merről
rontó vihar hasítja testünket..{W.B.}