Szétszórtan----Vilhelem Margareta

Húsból ,vérből,könnyekből
kergetőznek elémbe víg napok
vágyam zenésen vált ritmust,
csak öklök keménységét kapok .

Bárgyú nótákat dalol kedvem
unott estben tükörképemben ,
sugarakat átkozok körülöttem
s a földre hullatom keservem..

A templomom fehér vizes tornya
sötétséggel kongatja sorsom ,
s én aki húsomat vérrel áldozom
fejemre díszít angyal koszorút.

Selymes illatok forró zenéjében
régóta süt szemem vidám fénye
szerencsémet világra cserélném 
ha szívemet átjárná forró levegője .

Ostor villámlik tornyom csúcsán
most mind több a hegedű szólam
a templom lépcsőjén vak irigyek

nem látják hogy ,velük egyet érzek. [W.B.