Közös erővel----Vilhelem Margareta

Fulladás örvénye szalad felettem
szívem lomhán lüktet, jövő elébe ,
s fulladok bársony ölelésekben
csillogó győzelmek keserűségével.

Ami ma volt, az már mélybe hull
elhervad a világ a jövő ég alatt
szívnek is csökken lélegzetvétele
fulladok én is, nincs visszafele.

A harc folyik múlt és jövő közt 
mind gyávábban ,erőteljesebben
szívem csak reszket gyengeségében
részvéttel adogat lüktetéseket.

Mert mindig az győz ki sikeresen
hadakozik önmagával veszetten
feltámadva járja útjának végét
túlélve énének saját gyengeségét.

Lám lehet várni csodát felettünk
mert túl vagyunk az élet kezdetén
két kézzel markoljuk közösen erőnk
szít bennünk a vágy hogy megértsük. [W.B.]