szívemben az üresség vad álma
kókadó fejemben százféle gondok
tolakodnak , mint varázs hatalma,
s oly érthetetlen mély nyögések
színekkel tarkított fájó keservek ,
háborognak bennem szüntelen
míg vágy madár száll fejem felett .
S állok tiszta szívvel a szélben
mellemnek csapodnak ádáz tövisek
minden sóhajtásom külön egyveleg
hegedű húrjainak hullámzó rezgésében.
Testem megtelik a vágy szellőjével
mi illatosan füstölög a semmiségben ,
ajkamról elszállnak forró leheletek
minden elmúlik a fukar szerelemben.
S állok az örvénynek mélységében
arcomról eltűnnek a kéjes örömök ,
szemem köré apró ráncok gyűlnek
de szájam csókot ígér akár kéreget.[W.B]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése