halad a Világ ,
magunk kértük
magunk akartuk
e borzalmat ,lévén
kívántuk a foghatatlant
és íme hol vagyunk
csak kapkodunk
mást okolva
magunk hibája miatt .
Szánalmasak vagyunk
nem méltóak
az új Világ kegyelmére
hol fűt-fát sorolnak egy helyre
és nevetnek rajtunk
az ártatlanságunk miatt
azok kik ma már dölyfösen kutatnak
bennünk némi megértést .
Íme itt van! -szól az úr
nem az égi
hanem a földi ,
ki görcsösen fogához veri a garast
toporzékolva
eszelősen ,
hogy nem törvénytelent
tettek ,
de meglehetősen
csűrték -csavarták
célhoz haladva.
Ez kellett nektek ,
íme itt van nesztek !
Szemrebbenés nélkül
vállon vereget - az úr
nevetve néz szemembe ,
hogy elérte ami kellett
neki és a csőcseléknek
akiknek búsás díjat fizet
megérte. [W.B.]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése