egy simító kezet ,egy csókot
bármikor kopoghatsz ajtómon
éretted mindig itthon vagyok .
Illatos levegőben kopogó vágy
bent a szobámban a félhomály
eleven ,nyüzsgő szavakat talál
mosolyában ott van a kék madár.
Jöjj nyugodtan, szívem kitárom
szürke napjaimban rólad álmodom ,
lobogva dúl bennem egy izgalom
olyan vagyok mint egy fogyó hold.
S ha majd ajtómon lakat csüng
eltűnik ifjúságom meg az örömöm
minden majd untat, de összeköt
szerelmem ,emlék fátylak mögött .
A szerelem egy tüzes álmodozás
elvonul felettem mint egy fájó gyász
csak meleg füst takarja már szobám
majd fürgén simogatja a lelkem buját. [W.B.]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése