Vég nélkülöző ----Viilhelem Margareta
- �--sztönösen keresem a holnapot ,
de becsap ámítva a fogyó Hold ,
mit ma kapta elég lesz nekem
kaparászom múltamban fészkem.
Csöndben átjönnek varázs dolgok
figyelek egyre, de gyenge vagyok
örök játék ,sötét véres változások
derűs közönnyel egyre lemaradok.
De szép volna éjsötétben látnom
kihívó mosolyokat varázs szárnyon
édes találkák,apró simogatások
hol könnyek ,csókok ,búcsúzások
röpködnek felettem zárt ajtókon
közönyre várva ,hogy megalázzon ,
hogy nem minden víg , néha inog
a hit ,homályos lesz a bocsánatom.
De rongyos lelkem hajtom egyre
gőgöm elfárad magam élek vele ,
s a tűnődés füstjén csak szeszélyek
hajtogatják egyre a gyűrött lepelt. [W.B.]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése