körülöttem serény férfiak
önmagukkal elfoglalva ,
de kíváncsiak egy női arcra .
Gondolatuk gyors ,izgalmuk is ,
bezzeg női kincs
ha az ágy vetve van
fura viszonyok
durva mondatok
külön szokások
néha hánytató indulatok.
A pillanat mindig felér vékonyan
az ágy csúcsára
felmérem magamban
hogy más ne lássa ,
hogy hagyjanak már békén
hagyjanak magamra,
különben dühbe jövők.
Végülis ki sajnál egy nőt ,
aki egyre cserél ezt ,azt,
csak ő ,
csak a nő tudja igazán
hogy ki, kicsoda
a téboly és nyugalom
mindig megoldja
mindig megtudja
az okot ,
mert ok mindig van rá
marad az ágy
s a kíváncsiság
s egy konzervatív vágy
holtig holtomiglan.[ W.B.]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése