Sorscsapás----Wilhelem Margareta

Érzem az életben kell a valóság
megismerni egymást egy életen át ,
de ha szürkeség szürkeségre talál
szívemben lüktet egy fanyar talány..

Egybeforrt életünk nem volt kihívás
a barátok szeme előtt kihűlt parázs ,
szégyellem hogy gyakran megalázott
kiköpött szavad sok ragyogó éjszakán.

Ma már forrad minden, zárt ablakon
mosolygós csók villog az ajkamon
csillogva szédít a hűtlen gondolat
váddal teli hitem olykor csalogat.

Van úgy néha , álmomban rám találsz ,
ne vedd észre ,a rég kihűlt parázst
lehet érzed a szent perc füstös illatát ,
olykor zavart álmom egy sorscsapás . [W.B.]